FRISSÍTVE – „Mindenképpen megtisztelő, hogy az ország elnöke felfigyelt rá és elismeri a kiadó tevékenységét. Jó érzés, hogy a Cotroceni-palotában végre egy olyan ember tölti be hivatalát, aki értékeli a kultúrák közötti párbeszédet – mondom ezt elnézve a korábbi díjazottak listáját” – nyilatkozta lapunknak H. Szabó Gyula, a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó igazgatója annak kapcsán, hogy Klaus Johannis államfő a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki a 45 éve alapított intézményt.
2015. július 02., 12:162015. július 02., 12:16
2015. július 02., 20:272015. július 02., 20:27
Johannis a kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolásában játszott meghatározó szerepéért adományozta a kitüntetést az 1970-ben kisebbségi kiadóként alapított Kriterionnak. Az elnöki rendeletben olvasható indoklás szerint a Kriterion a kisebbségi és a román kultúra kölcsönhatását is előmozdította, és sikerült elfogadtatnia a párbeszédet, egymás értékeinek kölcsönös elismerését a jó együttélés feltételeként.
H. Szabó Gyula felidézte, hogy a kiadó nemcsak a rendszerváltás előtt volt „többnyelvű”, hanem egészen 1997–98-ig jelentek meg nem magyar nyelvű kötetek is náluk, csak ezután csappant meg annyira az apparátus, hogy már csak magyar könyvek kiadására vállalkozhattak.
Az igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „zsugorodás” nem feltétlenül a támogatások csökkenésével magyarázható, hanem azzal, hogy folyamatosan csökken az olvasók száma, mára pedig a magyar szerzők munkáit nem két kiadó (annak idején a Kriterion és a Dacia adott ki magyar könyveket is), hanem mintegy tíz adja ki – bár utóbbit teljesen rendben lévő dolognak tartja.
Mint mondta, a nyomtatott könyv „bűvköréből” hamarosan ki kell szabadulni és átmenteni az írott kultúrát valamilyen népszerűbb hordozóra, így jobb is, ha egyszerre több kiadó keresi az új utakat.
„Tudatában vagyok, hogy ez az elismerés az 1970-től a mai napig a kiadó munkájában részt vett, vagy részt vevő munkatársak mindegyikének szól, de közülük is a legfontosabbak a szerzők, hiszen egy kiadó dolga az, hogy az ő üzenetüket eljuttassa az olvasóhoz. A szerző az alfája ennek a műfajnak, az olvasó pedig az ómegája – bár utóbbit egyelőre még keressük” – fogalmazott lapunknak H. Szabó Gyula.
A Kriterion Könyvkiadó alapító főszerkesztőjének emlékét ápoló Domokos Géza Egyesület elnöke, Domokos Péter arról tájékoztatta az MTI bukaresti irodáját, hogy a Kriterion az egyesület felterjesztésére kapta meg az állami kitüntetést. A 2007-ben elhunyt Domokos Géza húsz éven keresztül, 1990-ig vezette a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség egyik legfontosabb szellemi műhelyévé vált kiadót.
Májusban a Balassi Intézet bukaresti központja szervezett konferenciát a kiadóról, amelyen Novák Csaba Zoltán történész felidézte: 1968-ban vetődött fel először egy romániai kisebbségi kiadó megalapításának gondolata azon a találkozón, amelyen a romániai magyar és a német kisebbség elitje találkozott az akkori román kommunista vezetőséggel.
Bartha Katalin Ágnes egyetemi oktató elmondta: a rendszerváltozás előtti időszakban a Kriterion 1987 könyvet magyarul, 623-at németül, 206-ot szerbül, 154-et ukránul, 151-et románul, 53-at jiddisül, 27-et szlovákul jelentetett meg.
A kiadó igazgatói tisztségét 1990-ben a politikai pályára lépő Domokos Gézától vette át H. Szabó Gyula, aki akkor a magyar osztály főszerkesztője volt. A finanszírozási gondok miatt nehéz helyzetbe került kiadó tevékenysége beszűkült, 1999-ben privatizálták. A ma Kolozsváron működő Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó, és néhány fős szerkesztőséget működtet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!