Fotó: Veres Nándor
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint nagyon jó, hogy a két évig tartó felújítások után egy Rippl-Rónai József-tárlattal folytatják a nagyszabású projektjeiket, hiszen nagyon fontos a „magyar festészeti anyanyelv” képviselete, Rippl-Rónai ráadásul hasonlít is a csíki Nagy Imréhez abban, hogy művészete kiteljesítése után ő is hazatért, hogy tudását otthon kamatoztassa.
2014. június 05., 19:322014. június 05., 19:32
A legfontosabb érv viszont, hogy eddig nem volt Rippl-Rónai-tárlat Erdélyben.
Csíkszereda és Kaposvár között kulturális vonatkozásban nagyon jó testvérvárosi kapcsolatok vannak – hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Mint mondta, 2005-ben a csíki múzeum a csíkszeredai származású Szász Endre festőművész tárlatát fogadta, Kaposvárra pedig 2008-ban zsögödi Nagy Imre-vándortárlatot sikerült eljuttatni.
Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai múzeum igazgatója megjegyezte, hogy a felújított gyönyörű Mikó-várnál jobb helyet nem kaphatott volna a kiállítás, amely szerinte méltó ahhoz a tárlathoz, amelyik 2013-ban Magyarországon elnyerte az Év Kiállítása címet. Hozzátette, teljes terjedelmében elhozták a díjnyertes kiállítást, amely reprezentatív keresztmetszetet nyújt a világhírű kaposvári festő alkotói pályájáról. A tárlat költségeit zömében a két önkormányzat fedezi.
A sajtó számára csütörtökön Horváth János művészettörténész, a kiállítás kurátora tartott tárlatvezetést a Csíki Székely Múzeumban. A termeket az alkotó különböző festészeti korszakai szerint rendezték be. Az elsőben a párizsi éveket láthatjuk, amikor is Rippl-Rónai fiatal festőként Munkácsy Mihálytól tanult. Első képeit teljesen mestere stílusában festette, de hamar rájött, hogy nem akar epigonná lenni.
„Elhagyja mesterét, és radikálisan változtat stílusán, nem használ élénk színeket, hanem inkább a körvonalakra összpontosít. Ehhez szenet használt, rájött, hogy a festészetben a vonal a lényeg, ez adja meg a képek egyediségét. Ez az állomása már mutatja, hogy otthonosan mozgott a párizsi szecessziós művészeti világban, ugyanakkor alkotásait már nem lehet összetéveszteni más francia művészekével. Ezt nevezik Rippl-Rónai fekete korszakának” – hangsúlyozta a művészettörténész.
A következő időszaka akkortól kezdődik, amikor a művész hazaköltözik. Ezt a fázist a következő teremben láthatjuk. 1902-ben dönt a hazatelepedés mellett, noha Párizsban már elismert művész volt, otthoni kiállításait a kezdetekben még közönyösen fogadják. Véget ér a „fekete korszaka”, újragondolja művészetét főképp családját, barátait kezdi ábrázolni. Ezek a zsánerképek – ahogy a kurátor megjegyezte – emlékeztetnek Munkácsy zsánerfestészetére, csakhogy nem idillikus hangulatot árasztanak, mint mestere alkotásai, hanem valós helyzeteket.
Egyik képen például az alkotó édesanyját és a művész Párizsból hazahozott francia élettársát láthatjuk: hátat fordítanak egymásnak, mert még nem ismerték egymás nyelvét, az édesanya pedig nem tudja elfogadni a házasság nélküli párkapcsolatot.
Rippl-Rónai 1906-tól kezdődően otthon is közismert festő lett, eladott műtárgyaiból vett egy kaposvári birtokot, melynek közepén a Római Villa állt. Ebben az emeletes épületben teljesíti ki harmadik korszakát, amelyet az élénk színvilág jellemez. Megváltozik technikája is, mozaikszerűen fest, mintha virágszirmokból állnának össze a képei.
Végül a kiállítás bemutatja Rippl-Rónai rajzait és pasztelljeit. Előszeretettel ábrázolta a Nyugat folyóirat íróit, kikhez barátság fűzte: Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Szabó Lőrinczet, de színészeket, szép hölgyeket is. A tárlat október 31-éig tekinthető meg Csíkban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!