Az adóhivatal kilátásba helyezte, hogy az érintettek tartozását egészen 2004 elejéig, az áfaküszöb elfogadásának dátumáig visszamenőleg kiszámítják, és behajtják. Amint arról korábban már beszámoltunk, bukaresti sztárszínészek, köztük Victor Rebengiuc és Maia Morgenstern, illetve újságírók, mint Florin Chilian, Mihai Gâdea, Victor Ciutacu és Mircea Badea, akiknek van félnivalójuk az ellenőrzések miatt, közös sajtóközleményben tiltakoztak az adóhatóság „súlyos túlkapása” ellen, az erdélyi színészek azonban a jelek szerint „szerencsések”.
„Erkölcsileg nem helyes visszmenő hatállyal érvényesíteni a szerzői jogdíjasok esetében az áfakötelezettséget” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Kelemen Hunor. A művelődési miniszter hangsúlyozta, vitatott, hogy a szerzői jogdíjra vonatkozó törvényt és a szolgáltatói szerződésre kidolgozott adóztatási szabályokat pontosan mely esetekben lehet alkalmazni. Ha a kereskedelmi televíziókban dolgozó újságírók, politikai kommentátorok adóztathatók a szolgáltatói szerződés alapján, az írók, színészek mindenképpen a szerzői jogdíjasok lajstromába kell hogy kerüljenek, másrészt senkivel nem lehet az adót visszamenőleg kifizettetni, szögezte le a miniszter. Kelemen Hunor ugyanakkor kifejtette, az erdélyi magyar újságírókat és színészeket nem érinti az adóhivatal vizsgálódása, hiszen közülük nagyon kevesen keresnek évi 35 ezer eurónak megfelelő összeget, ami fölött áfafizetésére lennének kötelesek. Mint megtudtuk: a művelődési minisztérium átiratban kérte Gheorghe Ialomiţeanu pénzügyminisztert, hogy tisztázza a felmerült félreértéseket, ám erre még nem kaptak választ.
„Minden típusú tevékenység áfaköteles, ha a bevétel egy éven belül meghaladja a 119 ezer lejes határértéket, azok sem jelentenek kivételt, akik szerzői jogdíj, egyéni vagy együttműködési szerződés alapján dolgoznak” – magyarázta el lapunknak Ambrus Attila. A Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a munkáltatók sok esetben visszaélnek a szerzői jogdíj lehetőségével, ez alapján adnak fizetést, hogy ne kelljen az alkalmazott utáni különböző járulékokat befizessék. Ilyen esetekben a szerződéssel vagy a szerzői jogdíjjal valójában fizetést adnak, így a jövedelem akár meg is haladhatja az évi 119 ezer lejt, akkor azonban a kedvezményezett kell hogy kifizesse a 24 százalékos áruforgalmi adót. Az adóhatóság ezeket az eseteket ellenőrzi, bejelentették-e a határérték túllépését, és fizetik-e az áfát. Ambrus Attila elmondta, a háromszéki színészek, alkotók a fizetésük mellett kevés bevételhez jutnak szerzői jogdíj vagy együttműködési szerződés alapján, ezért értelmetlen őket ellenőrizni. A Kovászna megyei adóhatóság, jelenleg azok tevékenységét vizsgálja, akik nagyobb telkeket felparcellázva és beépítve adnak tovább, de a tranzakciók után nem fizetnek áfát, holott azok értéke meghaladja az évi 119 ezer lejt.
Kalamár György jelenleg Kézdivásárhelyen tevékenykedő szabadúszó színművész lapunknak elmondta, az erdélyi magyar színészek mindig hátrányban voltak, az alapfizetésük mellett kevés pluszjövedelemhez jutnak, mert kevesebb szerepet kapnak filmekben, reklámokban, kevesebbet dolgoznak a szinkronstúdiókban, mint a román vagy a magyarországi pályatársaik, ezért esetükben teljesen fölöslegesen vizsgálódna az adóhatóság.
Szinte értelmezhetetlenül nagy az az összeg, ami fölött az adóhatóság ellenőriz – mondja Csatlós Lóránt, a Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulatának tagja. Az erdélyi, főleg magyar színházakban ugyanis köztudottan kicsik a fizetések, és a színművész úgy véli, Erdélyben egyetlen olyan magyar színész sincs, akinek az évi jövedelme elérné a 119 000 lejt, még reklám- és filmes szereplésekkel együtt sem. Kérdésünkre, hogy mit gondol az adóhatóság ellenőrzéseinek szigorodásáról, ennyit mondott: „Arra gondolok, hogy ennek az összegnek a tíz százalékát keresem meg. Kicsit ideges leszek attól, hogy engem egész biztosan nem érint ez az ügy.” Hozzátette: tud róla, hogy Bukarestben megvannak a lehetőségek arra, hogy egy színész ennyit keressen, hiszen a sok reklám, kis- és nagyjátékfilm, különböző fellépések hozhatnak ekkora összeget a konyhára. Mint fogalmazott, a fővárosban már ügynökei vannak a népszerűbb színművészeknek, ott már szinte iparággá nőtte ki magát a szakma, ami szerinte nem nagy baj, hiszen így legalább azzal foglalkozhatnak a művészek, amit az egyetemen tanultak, de az adóhatóság által vegzált színészek között biztosan nem lesznek erdélyiek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!