
A kortárs erdélyi magyar irodalomról tart előadást Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban Pomogáts Béla irodalomtörténész, majd a szerző jelenlétében bemutatja Czegő Zoltán Néma lovak című új regényét.
2013. augusztus 27., 17:112013. augusztus 27., 17:11
A ma 18 órakor kezdődő rendezvényt a Balassi Intézet – Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja szervezi. Lakatos Mihály a központ vezetője meghívójában úgy fogalmaz, az erdélyi irodalom történetének megírása évtizedek óta súlyos, nyugtalanító feladatként nyomja az erdélyi irodalomtörténészek vállát, sok szakmai vita lefolyt, és ezek általában már az érdemi fázis előtt holtpontra jutottak már azon, hogy létezik-e egyáltalán elkülönült erdélyi magyar irodalom, s ha igen mik az ismérvei.
„Mígnem Pomogáts Béla anyaországi irodalomtörténész, aki évtizedek óta az erdélyi magyar irodalom elkötelezett híve és kutatója (de mondhatnánk úgy is: szerelmese) rászánta magát és megírta egymaga az erdélyi magyar irodalom történetét, helyesebben mondva: az Erdélyben született magyar irodalomét. Merthogy Pomogáts Béla szerint csak egy magyar irodalom van, de annak léteznek régiói, eltérő lelki tartományai” – írja Lakatos Mihály.
A Balassi Intézet – Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központjának igazgatója felhívja a figyelmet, hogy ezúttal a legkényesebb fejezethez érkezett a több mint száz kötettel rendelkező irodalomtörténész: napjaink irodalmához. Pomogáts Béla Magyar irodalom Erdélyben című nagyszabású vállalkozásának utolsó kötete várhatóan 2014 tavaszán jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!