Platformváltás a szépirodalomban

Nyáry Krisztián, a nagy sikerű Így szerettek ők című, magyar írók szerelmi történeteit feldolgozó kötetek, illetve az Igazi hősök – 33 magyar című könyv szerzője többek közt kifejtette: noha apad a könyvvásárlók száma, az emberek nem fogyasztanak kevesebb irodalmat, csupán átalakultak a fogyasztói szokások.

Szerinte még nem lehet pontosan tudni, hogy az elektronikus formátumban megjelenő könyvek hogyan alakítják át az olvasást, azonban szerinte ugyanolyan platformváltás megy végbe napjainkban, amilyen a nyomtatott könyv elterjedésekor is végbement annak idején.

Kolozsvár a második a Magvető listáján

A kommunikációs szakemberként is tevékenykedő Nyáry egyébként márciustól átveszi Morcsányi Gézától a budapesti Magvető Könyvkiadó vezetését. A budapesti kiadó mintegy hetven kortárs szerző munkáit jelenteti meg, akik közül 16 kolozsvári származású, vagy legalábbis erős szálakkal kötődik ide, ezzel Budapest után a kincses város a második a kortárs „magvetős” szerzők listáján – Nyáry szerint igyekeznek a jövőben is odafigyelni rá.

A Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai könyvesboltban megszervezett eseményen kiderült, mindkét szerző kötődik Szentes városához: Cserna-Szabó András itt született és nőtt fel, Nyáry Krisztián pedig gimnáziumi tanulmányait végezte a Csongrád megyei településen, irodalmi-drámai szakon.

Nyáry Krisztián ugyanakkor elmondta: az irodalomtörténeti ismeretterjesztőnek szánt könyvei alapanyagául szolgáló történeteket kezdetben barátai szórakoztatására kezdte el írni a Facebookon, az azonban őt is meglepte, hogy milyen sokan olvasták el bejegyzéseit. Legújabb, Igazi hősök című könyve kapcsán elmondta, a történelem nemcsak a nagy, átfogó folyamatok, hanem az emberi sorsok története is, ezért kezdett el ezekkel foglalkozni.

Új könyvében 33 magyar személyiség bátor tetteit meséli el, többek között Papp László vagy Semmelweiss Ignác is köztük van, de kevésbé ismert hősökről is olvashat az érdeklődő, mint Halassy Olivér, a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a „magyar Schindler”.

A kötetnek természetesen folytatása is lesz. A találkozó résztvevőinek kérdésére kifejtette: az oktatásban szakítani kéne a kronologikus irodalomtanítással, és vissza kellene térni a versírás oktatásához – amelynek négyszáz éves magyar hagyománya van –, hiszen „aki írt már verset, az biztos, hogy olvasni is fog”.

Egy folyóirat sikertörténete

Cserna-Szabó Andrástól többek közt azt is megtudhatta a közönség, hogy az író erős szálakkal kötődik Kolozsvárhoz. Mint elmesélte: 1914-es születésű nagyapja 1944-ben hagyta el Erdélyt, Kolozsváron annak idején Lucian Blaga is tanította, majd az egyetem elvégzése után újságíró lett az Ellenzéknél. Cserna-Szabó András számára Kolozsvár gyerekkorában misztikus, legendás hely volt, nagyapja ugyanis soha nem volt hajlandó a kincses városról beszélni. Később sokszor járt itt, egy időre ide is költözött, hogy egyik könyvét a kincses városban fejezze be.

A József Attila-díjas író novellákat és regényeket is ír, Szálinger Balázs költővel pedig immár három éve szerkesztik a Hévíz című irodalmi folyóiratot, amely igazi sikertörténet lett, a Magvető Kiadó épp most ad ki egy háromszáz oldalas antológiát a folyóirat eddigi terméséből. Cserna-Szabó András is a Magvetőnél jelenteti meg egyébként a köteteit, így barátja, Nyáry Krisztián márciustól a főnöke is lesz egyben.