Magyarországi vendégekkel, Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel és Cserna-Szabó András íróval ünnepelte 15. születésnapját a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt, a két népszerű irodalmárral Kinizsi Zoltán beszélgetett a hétvégén.
2015. február 22., 19:372015. február 22., 19:37
Nyáry Krisztián, a nagy sikerű Így szerettek ők című, magyar írók szerelmi történeteit feldolgozó kötetek, illetve az Igazi hősök – 33 magyar című könyv szerzője többek közt kifejtette: noha apad a könyvvásárlók száma, az emberek nem fogyasztanak kevesebb irodalmat, csupán átalakultak a fogyasztói szokások.
Szerinte még nem lehet pontosan tudni, hogy az elektronikus formátumban megjelenő könyvek hogyan alakítják át az olvasást, azonban szerinte ugyanolyan platformváltás megy végbe napjainkban, amilyen a nyomtatott könyv elterjedésekor is végbement annak idején.
Kolozsvár a második a Magvető listáján
A kommunikációs szakemberként is tevékenykedő Nyáry egyébként márciustól átveszi Morcsányi Gézától a budapesti Magvető Könyvkiadó vezetését. A budapesti kiadó mintegy hetven kortárs szerző munkáit jelenteti meg, akik közül 16 kolozsvári származású, vagy legalábbis erős szálakkal kötődik ide, ezzel Budapest után a kincses város a második a kortárs „magvetős” szerzők listáján – Nyáry szerint igyekeznek a jövőben is odafigyelni rá.
A Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai könyvesboltban megszervezett eseményen kiderült, mindkét szerző kötődik Szentes városához: Cserna-Szabó András itt született és nőtt fel, Nyáry Krisztián pedig gimnáziumi tanulmányait végezte a Csongrád megyei településen, irodalmi-drámai szakon.
Nyáry Krisztián ugyanakkor elmondta: az irodalomtörténeti ismeretterjesztőnek szánt könyvei alapanyagául szolgáló történeteket kezdetben barátai szórakoztatására kezdte el írni a Facebookon, az azonban őt is meglepte, hogy milyen sokan olvasták el bejegyzéseit. Legújabb, Igazi hősök című könyve kapcsán elmondta, a történelem nemcsak a nagy, átfogó folyamatok, hanem az emberi sorsok története is, ezért kezdett el ezekkel foglalkozni.
Új könyvében 33 magyar személyiség bátor tetteit meséli el, többek között Papp László vagy Semmelweiss Ignác is köztük van, de kevésbé ismert hősökről is olvashat az érdeklődő, mint Halassy Olivér, a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a „magyar Schindler”.
A kötetnek természetesen folytatása is lesz. A találkozó résztvevőinek kérdésére kifejtette: az oktatásban szakítani kéne a kronologikus irodalomtanítással, és vissza kellene térni a versírás oktatásához – amelynek négyszáz éves magyar hagyománya van –, hiszen „aki írt már verset, az biztos, hogy olvasni is fog”.
Egy folyóirat sikertörténete
Cserna-Szabó Andrástól többek közt azt is megtudhatta a közönség, hogy az író erős szálakkal kötődik Kolozsvárhoz. Mint elmesélte: 1914-es születésű nagyapja 1944-ben hagyta el Erdélyt, Kolozsváron annak idején Lucian Blaga is tanította, majd az egyetem elvégzése után újságíró lett az Ellenzéknél. Cserna-Szabó András számára Kolozsvár gyerekkorában misztikus, legendás hely volt, nagyapja ugyanis soha nem volt hajlandó a kincses városról beszélni. Később sokszor járt itt, egy időre ide is költözött, hogy egyik könyvét a kincses városban fejezze be.
A József Attila-díjas író novellákat és regényeket is ír, Szálinger Balázs költővel pedig immár három éve szerkesztik a Hévíz című irodalmi folyóiratot, amely igazi sikertörténet lett, a Magvető Kiadó épp most ad ki egy háromszáz oldalas antológiát a folyóirat eddigi terméséből. Cserna-Szabó András is a Magvetőnél jelenteti meg egyébként a köteteit, így barátja, Nyáry Krisztián márciustól a főnöke is lesz egyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!