Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:082009. augusztus 03., 09:08
A Petőfi-emlékhelyek küldötteinek 25. találkozója alkalmából az Országos Petőfi Sándor Társaság ügyvezető elnöke, Kispálné Lucza Ilona a Krónikának elmondta: fennállásuk óta minden évben, más-más helyszínen szervezik meg a költő emlékét ápolók találkozóját. „Erdélyben először ezelőtt 10 évvel, Fehéregyházán tartottunk hasonló konferenciát, idén pedig Vásárhelyet választottuk helyszínül.”
Gönczi Ákos |
| Élő emlékezet. A résztvevők megkoszorúzták a vásárhelyi Petőfi-szobrot |
A konferencia résztvevőit a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke köszöntötte, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, Szabó Levente értekezett az 1870-ben megjelent, első Petőfi-díszkiadás körüli bonyodalmakról. Vázolta azt az indulatos, hosszas vitát, amely többek között Gyulai Pál, Jókai Mór, Greguss Ágost között bontakozott ki, azzal kapcsolatban, hogy a kiadványban szerepeljenek-e Petőfi királyellenes írásai. Gyulai Pál irodalomtörténész főként azért kardoskodott az ilyen jellegű költemények mellőzése mellett, mert a kiegyezés utáni időszakban a szélsőbaloldali politikusok eszközként használták Petőfi lázító költeményeit. Így a 135 évvel ezelőtt az Atheneum Kiadó megjelentette kötet nem tartalmazza a teljes életművet.
Dávid Gyula irodalomtörténész az erdélyi Petőfi-emlékhelyeket sorakoztatta fel, kiemelve az 1989 után felavatott szobrokat, emléktáblákat, ugyanakkor elemezte a Petőfihez való erdélyi viszonyulás 1989 előtti anomáliáit is. Petőfi Sándor mindössze egy évet töltött Erdélyben, de e rövid idő alatt élte át élete nagy szerelmét, és itt veszett nyoma. Nem csoda hát, ha Fehéregyházán, Szatmárnémetiben, Koltón, Erdődön, Marosvásárhelyen – ahonnan a fehéregyházi végzetes csatába indult – elevenen ápolják emlékét. E hagyományos emlékhelyekhez most már más városok, községek is csatlakoztak.
„Az erdélyi magyarok számára Petőfi Sándor nem puszta tananyag – mondta az irodalomtörténész – hanem anyanyelvünk megőrzésének fontos eszköze volt és maradt.” Ferenczes István költőt is idézte, aki nemrég azt a székely hiedelmet elevenítette fel, amely szerint Petőfi Sándor elhunyt ugyan, de a „lidérce” tovább él, és százévenként újjászületik egy-egy költőben.
A Fehéregyházi Petőfi Múzeum igazgatója, Szabó József gróf Haller Louise-ról beszélt, abból az alkalomból, hogy száz éve hunyt el a jeles Petőfi-pártoló, a fehéregyházi múzeum alapítója. Louise édesapjával, Haller Ferenccel a kufsteini börtönt is megjárta. Már édesapja is ápolta a fehéregyházi csata hőseinek emlékét: bekeríttette a hármas tömegsírt, és hársakkal vétette körül.
A konferencián Kispálné Lucza Ilona A csataterek Petőfije című kötetet is bemutatta, amely hadtörténeti adatokat tesz közzé, és a költő forradalmi megmozdulásokban való részvételét elemzi.
A találkozó magyarországi és hazai résztvevői a szombati konferencia után megkoszorúzták a költő szobrát, majd vasárnap Fehéregyházán részt vettek a fehéregyházi csata 160. évfordulója alkalmából a Petőfi-múzeum által szervezett megemlékezésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok