2009. június 10., 10:442009. június 10., 10:44
Komoly anyagi gondokkal küzd a Szatmárnémetiben működő, megyei önkormányzat által finanszírozott színház, filharmónia, múzeum, művészeti alkotóház és a népi hagyományok háza, hiszen az év elején kiszámolt költségvetés csupán 10 hónapra, azaz október végéig biztosítja zavartalan működésüket.
Az Északi Színház csupán az első hat hónapra kapott pénzt. „Az utóbbi három évben a megye és a város fele-fele arányban biztosította intézményünk anyagi hátterét, ám erről a gyakorlatról soha nem született egyetlen írásos megegyezés sem. A megyei önkormányzat hat hónapra elegendő összeget bocsátott a rendelkezésünkre, a város azonban nem foglalt bele minket idei költségvetésébe.
Egyelőre a továbbiakban nem tudjuk, kitől várjuk az év második felének anyagi hozzájárulását” – közölte lapunkkal Stier Péter, a színház gazdasági igazgatója. Az intézményvezető szerint ígéretet kaptak arra, hogy a két önkormányzat összefog, és lehetőségeik szerint rendezi a város kulturális intézményeinek pénzügyi gondjait, ám ez az elképzelés egyelőre csak tárgyalási szintig jutott. „Véleményem szerint a városnak is be kellene szállnia a színház és a többi, kulturális célt szolgáló intézmény költségvetésébe, hiszen a célközönség több mint 70 százaléka szatmárnémeti lakos.
Pár évvel ezelőtt a város indítványozta, kerüljön át a színház teljes egészében az ő hatáskörébe, ám az akkori megyei vezetés ezt arra hivatkozva ellenezte, hogy az intézmény regionális feladatkört tölt be, így nem lehet csak és kizárólag a városé” – tette hozzá Stier, aki szerint a szatmári teátrum ugyanannyi személyzettel dolgozik, mint a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mégis fele annyi pénzből kell gazdálkodnia.
A Szatmár megyei önkormányzat eddig saját költségvetéséből próbálta megoldani a kulturális létesítmények finanszírozását, de idén nem jutott elegendő pénz erre. „Szeretnénk, ha a város is besegítene az említett intézmények költségeibe. Mivel a Zamfirescu városi művelődési ház kivételével mindegyik a megyei tanács alárendeltje, de közönsége nagyrészt szatmárnémeti lakos, úgy gondoljuk, ez nem jogtalan követelés részünkről.
Azt szeretnénk, ha nemcsak átmenetileg oldanánk meg ezt a kérdést, hanem a jövőre nézve egyszer és mindenkorra áthidalnánk a problémákat” – fogalmazott lapunk kérdésére Nagy Szabolcs, a megyei tanács szóvivője. Elmondta: a hónap végéig újra tárgyalóasztalhoz ül a két önkormányzat RMDSZ-es frakciója, hogy leszögezzék az együttműködés feltételeit.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint több mint kétmillió eurónyi összegre lenne szükség ahhoz, hogy az összes kulturális intézmény megfelelően működhessen, ám erre nincs anyagi fedezet. „Sajnos a városnak csak annyi bevétele van, mint tavaly, ám kiadásai az előző évekhez képest megnőttek.
Nemcsak a kulturális intézmények küszködnek pénzhiánnyal, hanem a szociális és sportlétesítmények is. A városi és megyei önkormányzat RMDSZ-es frakciója megpróbál közösen dönteni ezekben a kérdésekben” – nyilatkozta legutóbbi sajtótájékoztatóján a polgármester.
„Még nem tudom, miből teremtjük elő a szükséges összeget, de közösen keressük a megoldást” – mondta a városvezető, aki jelenleg úgy látja, elkerülhetetlen lesz átszervezni a jelenlegi struktúrákat. Szerinte ez elkerülhetetlenül egyes intézmények összevonásával, továbbá emberek elbocsátásával jár majd.
„Az utóbbi időszak átgondolatlan törvényalkotási folyamata miatt a helyi intézmények alkalmazottainak száma jelentősen megduzzadt. Több embert kellett felvennünk a közösségi rendőrség és a különböző szociális osztályok kötelékébe, és ez nagymértékben megterhelte a helyi költségvetést. Sajnos még nem tudjuk biztosan azt sem, mi lesz a decentralizált intézmények sorsa, honnan lesz számukra financiális keret” – részletezte Ilyés.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.