2009. június 10., 10:442009. június 10., 10:44
Komoly anyagi gondokkal küzd a Szatmárnémetiben működő, megyei önkormányzat által finanszírozott színház, filharmónia, múzeum, művészeti alkotóház és a népi hagyományok háza, hiszen az év elején kiszámolt költségvetés csupán 10 hónapra, azaz október végéig biztosítja zavartalan működésüket.
Az Északi Színház csupán az első hat hónapra kapott pénzt. „Az utóbbi három évben a megye és a város fele-fele arányban biztosította intézményünk anyagi hátterét, ám erről a gyakorlatról soha nem született egyetlen írásos megegyezés sem. A megyei önkormányzat hat hónapra elegendő összeget bocsátott a rendelkezésünkre, a város azonban nem foglalt bele minket idei költségvetésébe.
Egyelőre a továbbiakban nem tudjuk, kitől várjuk az év második felének anyagi hozzájárulását” – közölte lapunkkal Stier Péter, a színház gazdasági igazgatója. Az intézményvezető szerint ígéretet kaptak arra, hogy a két önkormányzat összefog, és lehetőségeik szerint rendezi a város kulturális intézményeinek pénzügyi gondjait, ám ez az elképzelés egyelőre csak tárgyalási szintig jutott. „Véleményem szerint a városnak is be kellene szállnia a színház és a többi, kulturális célt szolgáló intézmény költségvetésébe, hiszen a célközönség több mint 70 százaléka szatmárnémeti lakos.
Pár évvel ezelőtt a város indítványozta, kerüljön át a színház teljes egészében az ő hatáskörébe, ám az akkori megyei vezetés ezt arra hivatkozva ellenezte, hogy az intézmény regionális feladatkört tölt be, így nem lehet csak és kizárólag a városé” – tette hozzá Stier, aki szerint a szatmári teátrum ugyanannyi személyzettel dolgozik, mint a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mégis fele annyi pénzből kell gazdálkodnia.
A Szatmár megyei önkormányzat eddig saját költségvetéséből próbálta megoldani a kulturális létesítmények finanszírozását, de idén nem jutott elegendő pénz erre. „Szeretnénk, ha a város is besegítene az említett intézmények költségeibe. Mivel a Zamfirescu városi művelődési ház kivételével mindegyik a megyei tanács alárendeltje, de közönsége nagyrészt szatmárnémeti lakos, úgy gondoljuk, ez nem jogtalan követelés részünkről.
Azt szeretnénk, ha nemcsak átmenetileg oldanánk meg ezt a kérdést, hanem a jövőre nézve egyszer és mindenkorra áthidalnánk a problémákat” – fogalmazott lapunk kérdésére Nagy Szabolcs, a megyei tanács szóvivője. Elmondta: a hónap végéig újra tárgyalóasztalhoz ül a két önkormányzat RMDSZ-es frakciója, hogy leszögezzék az együttműködés feltételeit.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint több mint kétmillió eurónyi összegre lenne szükség ahhoz, hogy az összes kulturális intézmény megfelelően működhessen, ám erre nincs anyagi fedezet. „Sajnos a városnak csak annyi bevétele van, mint tavaly, ám kiadásai az előző évekhez képest megnőttek.
Nemcsak a kulturális intézmények küszködnek pénzhiánnyal, hanem a szociális és sportlétesítmények is. A városi és megyei önkormányzat RMDSZ-es frakciója megpróbál közösen dönteni ezekben a kérdésekben” – nyilatkozta legutóbbi sajtótájékoztatóján a polgármester.
„Még nem tudom, miből teremtjük elő a szükséges összeget, de közösen keressük a megoldást” – mondta a városvezető, aki jelenleg úgy látja, elkerülhetetlen lesz átszervezni a jelenlegi struktúrákat. Szerinte ez elkerülhetetlenül egyes intézmények összevonásával, továbbá emberek elbocsátásával jár majd.
„Az utóbbi időszak átgondolatlan törvényalkotási folyamata miatt a helyi intézmények alkalmazottainak száma jelentősen megduzzadt. Több embert kellett felvennünk a közösségi rendőrség és a különböző szociális osztályok kötelékébe, és ez nagymértékben megterhelte a helyi költségvetést. Sajnos még nem tudjuk biztosan azt sem, mi lesz a decentralizált intézmények sorsa, honnan lesz számukra financiális keret” – részletezte Ilyés.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.