
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 22., 08:402011. április 22., 08:40
A képzőművész munkássága elsősorban szülővárosához, Szatmárnémetihez és annak színházához kapcsolódik, ahol számos előadás díszletét, jelmezeit tervezte. Az utolsó középiskolai évet a marosvásárhelyi művészeti gimnáziumban végezte, majd Kolozsváron szerzett képzőművészeti egyetemi diplomát. Az 1980-as évek közepén Németországba emigrált, ott is elismerést szerzett, majd Magyarországra költözött, jelenleg Szentendrén él és alkot.
Ezúttal körülbelül negyven festményét, grafikáját láthatja a vásárhelyi művészetkedvelő közönség. A tárlatmegnyitón a Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund méltatta az alkotót, akit egykori barátok, ismerősök, színészek, orvosok, képzőművészek, irodalmárok tiszteltek meg jelenlétükkel. Nagy Miklós Kund elmondta: a kiállított gyűjtemény fél évszázad munkásságát öleli fel, de a legtöbb rajz, festmény az utóbbi évek termése. A kritikus kiemelte azokat a grafikákat, amelyekben írott szövegek is szerepelnek. „Beszédes” rajz ilyen értelemben a Márton Áron püspökről készült portré. Marosvásárhelyre Paulovics több ciklusának néhány darabját is elhozta, például annak a sorozatnak az egyes képeit, amely a Don-kanyarnál bekövetkezett tragédiát dolgozza fel. Több festménye a színház világát idézi, groteszk, sejtelmes hangulatuk van. „Sokféle időszakban sok megközelítésben próbálta önmagából kivetíteni a világot. De ha ezeket a különböző korszakokból vagy kivetítésekből válogatott képeket nézzük, láthatjuk, hogy a saját stílusjegyek mindegyiken feltűnnek” – mondta a művészről méltatója. A témák között az erdélyi falurombolás, az erdélyi táj is feltűnik. „Tájat csak belülről kifelé lehet festeni” – ezt a paulovicsi szentenciát Nagy Miklós Kund egy korábban a művésszel készített, hosszabb interjújából idézte.
„A színház óhatatlanul beépült a munkámba, ezt érzem most is” – mondta Paulovics László. Szerinte a képzőművészet a műteremben folytatott állandó harc, „a művésznek pedig néha át kell adnia helyét a műnek, de úgy, hogy ezt ne lehessen észrevenni”.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!