
Marosvásárhely egykori zsinagógája ezentúl összművészeti központtá válik – erről tájékoztatta az újságírókat András Lóránt, az András Lóránt Társulat vezetője.
2015. október 06., 21:542015. október 06., 21:54
A háromszintes épület még az 1930-as években épült, ám a marosvásárhelyi ortodox zsidók csak 1944-ig használták, befejezni már nem tudták, a holokauszt utáni megfogyatkozott közösségnek pedig már nem volt szüksége rá – ismertette a hely történetét András Lóránt. A társulatvezető elmondta, Tánc és kortárs művészetek háza a neve annak a projektnek, amelyet szeretnének megvalósítani az egykori szakrális helyen.
Téglák az építményben
A sajtótájékoztató helyszínén egyébként téglákkal jelölték a társulat tagjait és segítőit: a legnagyobb tégla az épületet létrehozó és használatba adó marosvásárhelyi zsidó hitközséget jelképezi, öt kisebb tégla a társulat jelenlegi öt tagját, egy másik pedig Kovács Levente rendezőt, egyetemi tanárt, aki „szakmailag és emberileg is sokat segíti a csapatot”. A további téglák a csapat munkatársait, önkénteseit jelképezik.
„A társulat munkahelyet szeretne ajánlani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem koreográfia szakán végzetteknek, azoknak a fiataloknak, akik a táncművészetben képzelik el az életüket, de nem akarnak külföldre menni, és nem szeretnének sorsuk fölött búsuló, alkoholista művészként tengődni” – fogalmazott a társulatvezető a tegnapi sajtótájékoztatón.
Hidegben készülnek évadnyitásra
Október 9–11. között Moving bricks (Táncoló téglák) címmel évadnyitó rendezvénysorozatra várja a marosvásárhelyieket a tavaly alakult társulat. Öt előadás lesz látható, kettő a tavaly bemutatott produkciók közül, két új darab, illetve egy rendhagyó bemutató, amely betekintést nyújt a táncszínházi előadások megszületésének folyamatába.
A nagyközönség ebből az alkalomból megismerheti az összművészeti központnak elképzelt épületet is, bejárhatja annak három szintjét. A legfelső emeleten egy stúdió működik, ahogyan a földszinten is az fog működni, a középső szinten pedig worshopokat, szakmai képzéseket szerveznek az érdeklődőknek. Az épületben a tánc mellett minden olyan kortárs művészeti megnyilvánulásnak szeretnének helyet adni, amely a dinamikáról, mozgásról szól.
Bár az új évad pénteken már indul, egyelőre fűtetlen termekben folyik a munka – mutatott rá a társulatvezető, hozzátéve, amenynyiben az önkormányzat nem áll melléjük, a megnyitó után kénytelenek lesznek bezárni, ugyanis hidegben nem tudnak és nem akarnak dolgozni. Az önkormányzat támogatását májusban kérték, ígéretet kaptak is, de még semmi nem történt. Eddig az anyagiakat András Tünde, a társulatvezető húga biztosította saját vállalkozása révén. Kovács Levente szerint ami a támogatottságát illeti, a színházművészet utóbbi 150 esztendejében szinte semmi nem változott.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!