
Fontos bemutatóra készül a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, olyan szöveggel, amely „még nem hatott meg senkit” – fogalmazott a bemutató kapcsán szervezett sajtótájékoztatón, Gáspárik Attila vezérigazgató.
2013. április 29., 17:222013. április 29., 17:22
2013. április 29., 17:282013. április 29., 17:28
Az egyik legismertebb magyar festőről, Csontváry Kosztka Tivadarról szóló, és eddig soha be nem mutatott Kovásznai György-darab színrevitelére a volt művészeti igazgatót, Kövesdy Istvánt hívta vissza a színház. A rendező szerint nagyon furcsa drámaszerző Kovásznai György, akit leginkább animációs filmkészítőként ismert a világ, egyébként pedig képzőművész volt. Nagyon gazdag életműve sokáig teljesen ismeretlen volt a közönség előtt. „Festményei csak a véletlen folytán maradtak ránk, ugyanis az örökösei fuvarosoknak akarták eladni, mert nem igazán tudtak mit kezdeni velük. Kortársai által meg nem értett művész volt, pont mint annak idején Csontváry\" – fogalmazott a rendező, aki szerint érdekes – bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontváry Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Életművük megértése, értékelése mindkettejük esetében csak megkésve, haláluk után történt meg.
A szerző által naiv életrajzi műként meghatározott darab különlegessége, hogy négy képet négy különböző színházi nyelven fogalmaz meg. A közönség láthatja a főhőst a távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, a kommunista rendszer fejese előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában. „Az előadás egyébként szellemes, ahogyan Kovásznai animációi is\" – szögezte le a rendező. Az előadásban összesen harmincnyolc szereplő játszik, a helyi színészek mellett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakos hallgatói is fellépnek, a címszerepet pedig egy temesvári vendégszínészre, Dukász Péterre osztotta a rendező.
A szöveget dramaturgként Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő gondozta, aki ott volt a próbákon is. „Dolgozni az ilyen szövegeken színpadi helyzetben kell. Nagyon körültekintően dolgoztunk, s csak ott nyúltunk bele kegyelettel, ahol feltétlenül szükséges volt\" – mondta Kovács András Ferenc, aki azt szerette volna, hogy megmaradjon az előadásban is Kovásznai sajátos kifejezésekkel teli nyelvezete. A darabhoz zenét Lászlóffy Zsolt írt, Bartha József a díszletet Ruszuly Ervin a koreográfiát, Szabó Anna pedig a jelmezterveket jegyzi. A bemutatót május 3-án, pénteken 19 órától tartják, május 4-én, szombaton 17 órától pedig a Kántorné-bérlettel is meg lehet tekinteni az előadást.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!