Ősbemutatót tart a marosvásárhelyi színház

Az egyik legismertebb magyar festőről, Csontváry Kosztka Tivadarról szóló, és eddig soha be nem mutatott Kovásznai György-darab színrevitelére a volt művészeti igazgatót, Kövesdy Istvánt hívta vissza a színház. A rendező szerint nagyon furcsa drámaszerző Kovásznai György, akit leginkább animációs filmkészítőként ismert a világ, egyébként pedig képzőművész volt. Nagyon gazdag életműve sokáig teljesen ismeretlen volt a közönség előtt. „Festményei csak a véletlen folytán maradtak ránk, ugyanis az örökösei fuvarosoknak akarták eladni, mert nem igazán tudtak mit kezdeni velük. Kortársai által meg nem értett művész volt, pont mint annak idején Csontváry\" – fogalmazott a rendező, aki szerint érdekes – bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontváry Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Életművük megértése, értékelése mindkettejük esetében csak megkésve, haláluk után történt meg.

A szerző által naiv életrajzi műként meghatározott darab különlegessége, hogy négy képet négy különböző színházi nyelven fogalmaz meg. A közönség láthatja a főhőst a távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, a kommunista rendszer fejese előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában. „Az előadás egyébként szellemes, ahogyan Kovásznai animációi is\" – szögezte le a rendező. Az előadásban összesen harmincnyolc szereplő játszik, a helyi színészek mellett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakos hallgatói is fellépnek, a címszerepet pedig egy temesvári vendégszínészre, Dukász Péterre osztotta a rendező.

A szöveget dramaturgként Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő gondozta, aki ott volt a próbákon is. „Dolgozni az ilyen szövegeken színpadi helyzetben kell. Nagyon körültekintően dolgoztunk, s csak ott nyúltunk bele kegyelettel, ahol feltétlenül szükséges volt\" – mondta Kovács András Ferenc, aki azt szerette volna, hogy megmaradjon az előadásban is Kovásznai sajátos kifejezésekkel teli nyelvezete. A darabhoz zenét Lászlóffy Zsolt írt, Bartha József a díszletet Ruszuly Ervin a koreográfiát, Szabó Anna pedig a jelmezterveket jegyzi. A bemutatót május 3-án, pénteken 19 órától tartják, május 4-én, szombaton 17 órától pedig a Kántorné-bérlettel is meg lehet tekinteni az előadást.