Fontos bemutatóra készül a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, olyan szöveggel, amely „még nem hatott meg senkit” – fogalmazott a bemutató kapcsán szervezett sajtótájékoztatón, Gáspárik Attila vezérigazgató.
2013. április 29., 17:222013. április 29., 17:22
2013. április 29., 17:282013. április 29., 17:28
Az egyik legismertebb magyar festőről, Csontváry Kosztka Tivadarról szóló, és eddig soha be nem mutatott Kovásznai György-darab színrevitelére a volt művészeti igazgatót, Kövesdy Istvánt hívta vissza a színház. A rendező szerint nagyon furcsa drámaszerző Kovásznai György, akit leginkább animációs filmkészítőként ismert a világ, egyébként pedig képzőművész volt. Nagyon gazdag életműve sokáig teljesen ismeretlen volt a közönség előtt. „Festményei csak a véletlen folytán maradtak ránk, ugyanis az örökösei fuvarosoknak akarták eladni, mert nem igazán tudtak mit kezdeni velük. Kortársai által meg nem értett művész volt, pont mint annak idején Csontváry\" – fogalmazott a rendező, aki szerint érdekes – bár távoli – összecsengés van Kovásznai György és művének központi alakja, Csontváry Kosztka Tivadar sorsának megítélése között is. Életművük megértése, értékelése mindkettejük esetében csak megkésve, haláluk után történt meg.
A szerző által naiv életrajzi műként meghatározott darab különlegessége, hogy négy képet négy különböző színházi nyelven fogalmaz meg. A közönség láthatja a főhőst a távol-keleti kávéházban, festőtársai társaságában, majd a képtár előtt, amint sikertelenül igyekszik látogatókat verbuválni a saját kiállítására, a kommunista rendszer fejese előtt, ahol hangját se hallani, és végül halálának pillanatában, alkotásainak, motívumainak, eszméinek lázálomszerű cirkuszi felvonulásában. „Az előadás egyébként szellemes, ahogyan Kovásznai animációi is\" – szögezte le a rendező. Az előadásban összesen harmincnyolc szereplő játszik, a helyi színészek mellett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakos hallgatói is fellépnek, a címszerepet pedig egy temesvári vendégszínészre, Dukász Péterre osztotta a rendező.
A szöveget dramaturgként Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő gondozta, aki ott volt a próbákon is. „Dolgozni az ilyen szövegeken színpadi helyzetben kell. Nagyon körültekintően dolgoztunk, s csak ott nyúltunk bele kegyelettel, ahol feltétlenül szükséges volt\" – mondta Kovács András Ferenc, aki azt szerette volna, hogy megmaradjon az előadásban is Kovásznai sajátos kifejezésekkel teli nyelvezete. A darabhoz zenét Lászlóffy Zsolt írt, Bartha József a díszletet Ruszuly Ervin a koreográfiát, Szabó Anna pedig a jelmezterveket jegyzi. A bemutatót május 3-án, pénteken 19 órától tartják, május 4-én, szombaton 17 órától pedig a Kántorné-bérlettel is meg lehet tekinteni az előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!