Petőfi Sándor halálának 164. évfordulójának alkalmából emlékeztek a költőre szerda délután a Székelykeresztúr központjában felállított Petőfi-szobornál, majd a Gyárfás-kúriánál, ahol eltűnése előtt a költő utolsó éjszakáját töltötte.
2013. augusztus 01., 18:062013. augusztus 01., 18:06
Az ünnepély a Petőfi Sándor-szobor megkoszorúzásával kezdődött, majd a helyi Polgári Fúvószenekar 1895 kíséretében levonultak a Gyárfás-kúriához, ahol Rafai Emil, Keresztúr polgármestere mondott először beszédet. Vajon él-e a Petőfi-kultusz gyermekeinkben? – tette fel a kérdést a polgármester. „Tőlünk 15–20 kilométerre, Héjjasfalván és Fehéregyházán mindenért meg kell küzdenie a magyar lakosságnak, hiszen nem olyan toleránsak nemzeti szimbólumaink használatával vagy emléképületeink felújításával szemben, mint itt Keresztúron\" – hangsúlyozta.
A polgármester szerint sokszor a hatóságokkal dacolva is székely kaput kell állítani és világháborús emlékműveket, mert „ha mi nem tesszük meg, akkor megteszi más\". „Ezekre más évszámok kerülnek, a sírokra pedig más nevek, letagadják azt, ami történt, és elismétlik százszor azt, ami nem történt meg\" – fejtette ki, hozzátéve, hogy „soha nem szabad lemondani a mi Petőfinkről\".
Mikó Ferenc unitárius segédlelkész visszaemlékezett, hogy üknagyanyja arról mesélt neki, hogy kisgyerekként Petőfi ölében ült, még mielőtt a költő elindult volna a Segesvári csatába. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: Petőfi nemcsak a nemzet költője volt, hanem annak lelkiismerete is, aki nemcsak tollat ragadott és írt, hanem az általa képviselt értékekért harcolni, meghalni is kész volt. Sok legenda kering a költőről, egyebek közt az, hogy nem is a segesvári csatában, hanem valahol Szibériában halt meg, és mindezek élnek egy közösség emlékezetében, amit fontos megőrizni és továbbadni – emelte ki Kelemen.
Jáger László, Ajka önkormányzatának címzetes főjegyzője hangsúlyozta a nemzettudat fontosságát, hiszen – mint fogalmazott – „csak a szabadság teremt országból hazát\". Az ünnepségen Szabadság, szerelem címmel a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak irodalmi előadásában a költő és felesége, Szendrey Júlia levélváltásából hangzottak el idézetek, majd az unitárius egyházközség kórusa énekelt. A megemlékezést a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárták az egybegyűltek.
Simon Eszter
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!