Nincsenek végső igazságok, amelyekre rá lehet jönni, nincs „tuti" a mi szakmánkban, csak olvasatok és narratívák – fejtette ki Szajbély Mihály irodalom- és médiatörténész, a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán az irodalom és társadalomtudományok kapcsolatáról tartott hétfői kerekasztal-beszélgetésen.
2015. január 27., 19:402015. január 27., 19:40
Szilágyi Márton, a budapesti ELTE 18–19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetője Kolozsváron elmondta, eredetileg történészként kezdte, és később hasznosította irodalomtörténészként a történetírás forráselmelétét.
A kerekasztal apróját egyébként Szilágyi Márton néhány hete napvilágot látott, A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói című könyve és Szajbély Mihály korábban megjelent Jókai-monográfiája szolgáltatta.
A két irodalomtörténész egyetértett abban, hogy a szépirodalmi szerzők életrajzának leírása nem öncélú tevékenység, hanem eszköz az irodalom jobb megértéséhez.
Szajbély kifejtette, sosem érdekelte különösebben a biográfia, azért kellett vele foglalkoznia, mert muszáj volt: a biográfiaírásnak ugyanis komoly szerepe lehet az irodalomértésben.
Szilágyi Márton úgy fogalmazott, az életrajzírás nem azért születik meg, hogy kanonizáljon egy-egy szerzőt – egy ma jelentéktelennek, vagy gyengének tartott költő életrajza azért lehet érdekes, mert segít megérteni, hogy az illető minek köszönhette saját korában a népszerűségét. Azt is elmondta, a Csokonai-kultusz kutatásakor már a néprajztudomány területére tévedt: léteznek ugyan a költőről szóló anekdoták, de ezek nincsenek összegyűjtve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!