Nincsenek végső igazságok, amelyekre rá lehet jönni, nincs „tuti" a mi szakmánkban, csak olvasatok és narratívák – fejtette ki Szajbély Mihály irodalom- és médiatörténész, a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán az irodalom és társadalomtudományok kapcsolatáról tartott hétfői kerekasztal-beszélgetésen.
2015. január 27., 19:402015. január 27., 19:40
Szilágyi Márton, a budapesti ELTE 18–19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetője Kolozsváron elmondta, eredetileg történészként kezdte, és később hasznosította irodalomtörténészként a történetírás forráselmelétét.
A kerekasztal apróját egyébként Szilágyi Márton néhány hete napvilágot látott, A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói című könyve és Szajbély Mihály korábban megjelent Jókai-monográfiája szolgáltatta.
A két irodalomtörténész egyetértett abban, hogy a szépirodalmi szerzők életrajzának leírása nem öncélú tevékenység, hanem eszköz az irodalom jobb megértéséhez.
Szajbély kifejtette, sosem érdekelte különösebben a biográfia, azért kellett vele foglalkoznia, mert muszáj volt: a biográfiaírásnak ugyanis komoly szerepe lehet az irodalomértésben.
Szilágyi Márton úgy fogalmazott, az életrajzírás nem azért születik meg, hogy kanonizáljon egy-egy szerzőt – egy ma jelentéktelennek, vagy gyengének tartott költő életrajza azért lehet érdekes, mert segít megérteni, hogy az illető minek köszönhette saját korában a népszerűségét. Azt is elmondta, a Csokonai-kultusz kutatásakor már a néprajztudomány területére tévedt: léteznek ugyan a költőről szóló anekdoták, de ezek nincsenek összegyűjtve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!