Nincsenek végső igazságok, amelyekre rá lehet jönni, nincs „tuti" a mi szakmánkban, csak olvasatok és narratívák – fejtette ki Szajbély Mihály irodalom- és médiatörténész, a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán az irodalom és társadalomtudományok kapcsolatáról tartott hétfői kerekasztal-beszélgetésen.
2015. január 27., 19:402015. január 27., 19:40
Szilágyi Márton, a budapesti ELTE 18–19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetője Kolozsváron elmondta, eredetileg történészként kezdte, és később hasznosította irodalomtörténészként a történetírás forráselmelétét.
A kerekasztal apróját egyébként Szilágyi Márton néhány hete napvilágot látott, A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói című könyve és Szajbély Mihály korábban megjelent Jókai-monográfiája szolgáltatta.
A két irodalomtörténész egyetértett abban, hogy a szépirodalmi szerzők életrajzának leírása nem öncélú tevékenység, hanem eszköz az irodalom jobb megértéséhez.
Szajbély kifejtette, sosem érdekelte különösebben a biográfia, azért kellett vele foglalkoznia, mert muszáj volt: a biográfiaírásnak ugyanis komoly szerepe lehet az irodalomértésben.
Szilágyi Márton úgy fogalmazott, az életrajzírás nem azért születik meg, hogy kanonizáljon egy-egy szerzőt – egy ma jelentéktelennek, vagy gyengének tartott költő életrajza azért lehet érdekes, mert segít megérteni, hogy az illető minek köszönhette saját korában a népszerűségét. Azt is elmondta, a Csokonai-kultusz kutatásakor már a néprajztudomány területére tévedt: léteznek ugyan a költőről szóló anekdoták, de ezek nincsenek összegyűjtve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!