Nincsenek végső igazságok, amelyekre rá lehet jönni, nincs „tuti" a mi szakmánkban, csak olvasatok és narratívák – fejtette ki Szajbély Mihály irodalom- és médiatörténész, a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán az irodalom és társadalomtudományok kapcsolatáról tartott hétfői kerekasztal-beszélgetésen.
2015. január 27., 19:402015. január 27., 19:40
Szilágyi Márton, a budapesti ELTE 18–19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetője Kolozsváron elmondta, eredetileg történészként kezdte, és később hasznosította irodalomtörténészként a történetírás forráselmelétét.
A kerekasztal apróját egyébként Szilágyi Márton néhány hete napvilágot látott, A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói című könyve és Szajbély Mihály korábban megjelent Jókai-monográfiája szolgáltatta.
A két irodalomtörténész egyetértett abban, hogy a szépirodalmi szerzők életrajzának leírása nem öncélú tevékenység, hanem eszköz az irodalom jobb megértéséhez.
Szajbély kifejtette, sosem érdekelte különösebben a biográfia, azért kellett vele foglalkoznia, mert muszáj volt: a biográfiaírásnak ugyanis komoly szerepe lehet az irodalomértésben.
Szilágyi Márton úgy fogalmazott, az életrajzírás nem azért születik meg, hogy kanonizáljon egy-egy szerzőt – egy ma jelentéktelennek, vagy gyengének tartott költő életrajza azért lehet érdekes, mert segít megérteni, hogy az illető minek köszönhette saját korában a népszerűségét. Azt is elmondta, a Csokonai-kultusz kutatásakor már a néprajztudomány területére tévedt: léteznek ugyan a költőről szóló anekdoták, de ezek nincsenek összegyűjtve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!