Hirdetés

Októberben nyitja meg kapuit Erdély legfiatalabb színháza Kézdivásárhelyen

Eddig csak a szakma kritizálta, az emberek viszont örülnek annak, hogy Kézdivásárhelyen színház létesült – summázta gondolatait Ferencz Attila, az októbertől induló Kézdivásárhelyi városi színháznak otthont adó Vigadó művelődési ház igazgatója. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere múlt évben javasolta, hogy a céhes város hozzon létre egy önálló színházat. A városvezető azért javasolta elképzelését, mert észrevette, milyen sok pénzébe kerül a városnak, ha egy-egy társulat vendégszerepel a Vigadó művelődési házban. A polgármester Gergely László magyarországi rendezőt kérte fel, hogy szakmai tapasztalatára alapozva szervezze meg és készítse fel az új színház társulatát.

Bartos Lóránt

2009. szeptember 17., 08:372009. szeptember 17., 08:37

Amint arról korábban beszámoltunk, Gergely László Gáspárik Attilához, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorához írt levelében kérte, hogy a nyári szünetben az intézmény engedje át néhány hallgatóját, akikkel létrehozhatják az induló színház első előadását, a Tamási-regénytrilógia alapján készült Ábelt.

Gáspárik ekkor, a hivatalos választ mellőzve, A rektor mondja című blogján, az érintettek szerint számukra és Kézdivásárhely lakossága számára sértő módon kérdőjelezte meg az új színház létjogosultságát. Gáspárik szerint a céhes város képtelen lenne fenntartani az intézményt, írásában továbbá kifejti: alkalmatlannak találja a Vigadó épületét arra, hogy egy korszerű színháznak otthont adjon. Gáspárik azt is kifogásolta, hogy versenyvizsga nélkül nevezték ki Gergelyt az intézmény élére, ezt azonban Ferencz Attila akkor cáfolta, kifejtve: Gergely László csak a projektszínház vezetője és irányítója, ha a színház hivatalosan beindul, versenyvizsgát írnak ki az igazgatói állásra.

Gáspárik egyébként csak azt követően válaszolt hivatalos levélben Gergely László kérésére, miután lapunk szembesítette azzal, hogy Gergelyt felháborította, hogy mellőzve a választ, egy blogbejegyzésben így írt: „Tény, ami tény, egyetemünk nem bocsátkozik kalandokba és nem teszi ki a hallgatóinak szakmai fejlődését kulturális martalócok ambícióinak”.

A kételyek ellenére úgy tűnik, Kézdivásárhely színháza októbertől megkezdi működését, a Vigadóban jártunkkor is lázasan folytak az Ábel próbái, melynek bemutatóját október 23-ára tervezik.

Lelkesednek az emberek

Ferencz hatalmas lelkesedést tapasztal, nemcsak a város lakosai körében, hanem a környező falvakban is. Emberek keresik meg, hogy igaz-e a hír, s mindenki nagyon örül, hogy elérhető közelségben színház jött létre. Az igazgató úgy véli, hogy mára már szakmai berkekben is sikerült eloszlatni a kétkedéseket. „Akik továbbra is csóválják a fejüket, azokat szívesen várjuk a bemutatóra” – tette hozzá.

A társulat amúgy kis létszámú, de annál lelkesebb fiatalokból álló csapat. Amikor a polgármester felkérte Gergely Lászlót, hogy hozza létre a társulatot, kikötötte: főleg olyan művészekre koncentráljon, akik Kézdivásárhelyt elhagyva más helyen keresték az érvényesülés útját, mint Deme Róbert és Csáki Csilla, akik a kilencvenes években máshol kezdték a színészi pályát, és akik most visszatértek a városba.

„Így sikerült néhány tehetséges embert hazahozni, de vannak magyarországi színészek, és több erdélyi művész is bedolgozik a színházba. Bátran kijelenthetem, hogy színvonalasan játszani képes csapat alakult ki. Egyébként a tagok több területen tevékenykednek: nemcsak színészek, hanem egy időben rendezők és közönségszervezők is, legtöbbjük ilyen irányú tapasztalattal is rendelkezik” – magyarázta Ferencz Attila.

Pénz, ami elég kell legyen

„Ha a kézdivásárhelyi színházról beszélünk, akkor annak költségvetését nem kell a sepsiszentgyörgyi vagy marosvásárhelyi színház büdzséjéhez hasonlítani. Van egy keretünk, és a rendezőket is arra kértük fel, hogy ebben gondolkozzanak, úgy, hogy működtetni lehessen a társulatot” – magyarázza Ferencz Attila az anyagiakat. Ugyanakkor számítanak a támogatókra is, vélhetően a vállalkozók is felkarolják ezt az ügyet, emellett pályázni is kívánnak. Nemrég többszázezer forint értékben kaptak Magyarországról felszerelést és szakkönyveket, s megnyertek egy 2,5 millió forint értékű pályázatot is, amivel már elindulhat a színház. „Ha minden előadásra eljön legalább kétszáz ember, akkor már nullszaldóval zárjuk az évadot” – vélekedett Ferencz.

A Vigadó 2007-ben kapta vissza régi pompáját, de azóta is folyamatosan javítják és modernizálják az épületet. Nemrég a színészek öltözőit alakították ki. Átalakításra szorul azonban a színpad, mivel mérete miatt a nagyobb díszletek nem férnek el rajta, emellett a színpad magasságán is módosítani kell.

Csapó György: kihívás ez a szerepkör

Gergely László, a projektszínház megbízott vezetője mellett Ferencz Attila régi ismerőse, Csapó György Magyarországra áttelepült, kézdivásárhelyi születésű színész is fontos szerepet vállalt az intézményben. A kapcsolatfelvétel ez év áprilisában történt, akkor hívták a projektszínházhoz társulatvezetőnek. „Én már októberben hallottam a kezdeményezésről, s az első reakcióm ez volt: meg vagytok bolondulva, a mai világban színházat akartok indítani?” – részletezte érdeklődésünkre a társulatvezető az első telefonbeszélgetést. Azonban májustól már Kézdivásárhelyen dolgozik. Úgy látja, a legújabb erdélyi magyar színháznak hiánypótló szerepe lesz, s ugyanakkor kihívásnak tekinti, hogy e válságsújtott korban egy kezdő színház létrehozásánál bábáskodhat.

„Úgy vélem, hogy az embernek kötelessége szívvel-lélekkel egy olyan dolog mellé állni, aminek létjogosultsága van. Tisztában kell azzal is lenni, hogy a színház az egyik olyan csomópont, ahol magyar nyelven képviselhetjük a magaskultúrát” – fejtette ki Csapó. A társulat vezetője elmondta, hosszabb távon azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kézdivásárhelyiek Baróton vagy Kovásznán is vendégszerepeljenek.

Érthető, szórakoztató darabokat kívánnak előadni, olyanokat, amikkel elcsábíthatják a kereskedelmi adók „népbutító” műsorai elől a közönséget. „Nehéz lesz kiragadni a közönséget a héttől tízig tartó pillangóéletből, s helyette olyan színházat nyújtani, ahol sírni és nevetni lehet. Nem szeretném, ha úgy mennének haza innen az emberek, hogy nem tudják, mit is láttak. A katarzist szerintem tartalmas, szórakoztató előadásokkal kell és lehet elérni, nem érthetetlen darabokkal. Az első előadásunk nem véletlenül az Ábel: nyelvi, jelentés- és érzelmi gazdagsága az igazi értékekre hívja fel a figyelmünket” – fejtette ki a társulatvezető.

Hosszú távra rendezkedne be

Csapó György tudatában van annak, hogy nem elég egy fiatal színészt azzal bátorítani, hogy övé a szerep, felléphet a világot jelentő deszkákra: az anyagiakról is gondoskodni kell. „Feltett szándékom, hogy kiharcoljam: ebben a színházban fizessük meg az embereket.” Csapó azt is kifejtette, hogy nem úgy jött Kézdire, hogy két-három évig színházat „csinálnak”, majd vége lesz. Olyan színházat képzelt el, amely tíz év múlva is élni és működni fog.

A tervek szerint az Ábel című darabon kívül Cervantes híres művét, a Don Quijotét viszik majd színre, ezt Csáki Csilla fogja rendezni, majd  Presser Gábor és Stevanovity Dusán A padlás című darabját is bemutatják. A Vigadóban már különböző bérletek is válthatók az előadásokra, a legolcsóbb a Rongy Elek nevű diákbérlet, ami 15 lejbe kerül, de a színházat támogatni kívánók úgynevezett mecénásbérletet is vásárolhatnak, ami 240 lej. Ez utóbbi a műsorra tűzött hat nagyszínpadi előadásra érvényes.

A próbák egyébként jelenleg a Vigadó nagytermében zajlanak, mivel a próbatermek még nem készültek el. A színészek Gergely László utasításait követve tanulják szerepüket. Lépéseket próbálnak, mondatokat gyakorolnak, s ezekből a lépésekből épül fel a remélhetőleg hosszú élet előtt álló Kézdivásárhelyi Városi Színház.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés