
Amolyan szabad szájú tanító bácsiként „okította” a Bulgakov irodalmi kávéházban összegyűlt érdeklődőket csütörtök esti közönségtalálkozóján Kukorelly Endre budapesti író, költő, akit Mile Lajos kolozsvári főkonzul kérdezett – már ha félbe tudta szakítani a beszédbe belelendült, el-elkalandozó írót.
2015. június 21., 19:282015. június 21., 19:28
Kukorelly azzal kezdte, hogy mindenhova elmegy fellépni, ahova hívják, és erre buzdítja alkotótársait is, hiszen „terjeszteni kell” a „hendikepes” kortárs kultúrát.
Hendikepes, azaz hanyatló presztízsű, ami szerinte nem is csoda, hiszen az internet világában olyan rettentő mennyiségű információ zúdul ránk nap mint nap, hogy az érdeklődésünk óhatatlanul szórtabb lesz, ismereteink felületesek, nem adva lehetőséget az elmélyülésre.
„Úrfi koromban baromira ismerték az emberek a kortárs írókat és a színészeket. Volt 15-20 aktív író, akit minden átlagművelt ember ismert, már életükben legendának számítottak. Ma azt veszem észre, hogy az emberek a színészeket sem ismerik” – fejtegette Kukorelly.
Azt is felelevenítette, hogy Mile Lajossal „körülbelül 250 éve”, vagyis a nyolcvanas évek óta ismerik egymást – ehhez képest a közönség soraiban ülők az író szerint mindössze nyolcévesek, innen a tanító bácsis hozzáállás. Felelevenítették közös országgyűlési képviselőségüket is, amelyet a Lehet Más a Politika (LMP) színeiben töltöttek, igaz Kukorelly saját magát csak „úgymond” képviselőként, „botcsinálta” képviselőként jellemezte, aki két és fél év után, 2012-ben beleunt a dologba, és otthagyott csapot-papot.
„Azt tapasztaltam, hogy az olyan kérdések tárgyalásakor, amelyek sem az önérdek-érvényesítésben, sem a szavazatmaximálásban nem nyomnak a latban – mint a cigánykérdés vagy a kultúra – legtöbbjüknek azonnal üveges lesz a tekintete, és egyszerűen elhagyják a patkót” – elevenítette fel egykori képviselőtársai hozzáállását az író.
Mint mondta, „a politikusok magasról tesznek a kultúrára”, mert a kulturális élet képviselői képtelenek egységesen fellépni követeléseikkel, nem jelentenek elég nagy nyomást a politikumra. „Holott a kultúra nem csak hab a tortán, hanem mindennek az alapja” – fogalmazott. Országházi divatok című könyvében meg is örökítette a politikában töltött idő tapasztalatait.
„A magyar kultúra panaszjellegű kultúra, sipákolni tudunk, hogy oldják meg helyettünk a problémáinkat. Ez a felfogás egyébként a szocializmusban még inkább megerősödött. Ti most nyolcévesek vagytok, és talán nem tudtok róla, de ma is a kommunizmusban éltek, hiszen azok nevelnek titeket, akik abban a korszakban szocializálódtak” – fejtegette az író. A beszélgetés végén Kukorelly néhány verset is felolvasott, majd dedikált az érdeklődőknek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!