
Fotó: Biró István
A legfrissebb felmérés szerint Romániában 2009-ben minden téren csökkent a kulturális rendezvények látogatottsága. Kimutatták, hogy az utóbbi fél évtizeddel összehasonlítva 2009-ben volt a legkevesebb a színházba, múzeumba és moziba járók száma. Idén 15 százalékkal kevesebben ültek be színházi előadásokra, 17 százalékkal kevesebben váltottak mozijegyet, a kiállítások, múzeumok látogatottsága pedig 20 százalékkal csökkent.
A felmérés azt is kimutatta, hogy sokkal kevesebben vásároltak az idén zenei albumokat, és valamivel kisebb mértékű visszaesés észlelhető a könyveladásban is a tavalyi értékekhez képest.
A felmérés kimutatta, hogy egy család 2009 első felében átlagosan 44 százalékkal kevesebbet költött kulturális rendezvények látogatására, illetve könyvek, hanglemezek vásárlására, mint 2008 első felében. A felmérés során minden 100 román állampolgárból egyet kérdeztek meg a 15 éven felüli korosztályokból, az eredményeket pedig főként a gazdasági válság okozta pénzhiánnyal magyarázzák.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház képviselője, Nagy Noémi megkeresésünkre elmondta, a színház előadásainak látogatottsága nem csökkent az év során. „A 2009/2010-es évad első felében eddig emelkedni látszik látogatottságunk a korábbi évek tapasztalataihoz képest. Ebben közrejátszhat az is, hogy idén adták át új stúdiótermünket, így több előadást tudunk tartani, de a közönség érdeklődése nem csökkent. A válság hatása inkább az állami támogatások csökkenésében nyilvánul meg, kevesebb pénz jut arra, hogy fesztiválokon mutatkozzunk be” – közölte Nagy Noémi.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházba sem látogatnak kevesebben, mint korábban. „Színházunkban eddig nem csökkent a nézőszám, a válság nem hatott ki intézményünk látogatottságára – mondta el a Krónikának Nagy Pál, a színház igazgatója. – Ebben az évadban több a bérletesünk, mint az előző években, de itt kell tudni azt, hogy az értékesítésbe több munkát fektettünk, sokat reklámoztunk. Nem csökkent a nézők száma, de most ugyanakkora nézettségért sokkal többet kell tennünk.”
„A válságban az emberek először a kultúráról mondanak le, mivel nem tartják létfontosságúnak. Ennek ellenére az új évadban sem a magyar, sem a román társulatunk nem panaszkodhat” – fogalmazott a nagyváradi színház főigazgatója, Lucian Silaghi. Elmondta, bár a tavalyi évad második felében a megszokottnál kevesebben látogatták előadásaikat, a két trupp közönségszervezői ezen az őszön nemhogy kevesebb, hanem több bérletet értékesítettek, mint a tavalyi évad első felében.
„A gazdasági válság miatt az emberek rosszul érzik magukat. Ilyenkor rájönnek, milyen fontos a kikapcsolódás, a szellemi feltöltődés, és ismét felkeresik a kulturális intézményeket” – magyarázta az igazgató. Mindemellett úgy véli, mindenkinek kezd elege lenni a televízióban látható olcsó szórakoztatásból, nem kevésbé az állandó politikai kampányokból, amelyek legalább egy éve megállás nélkül tartanak.
A Nagyváradi Állami Filharmónia igazgatója, Tódor Albert egy októberi sajtótájékoztatón azt mondta, többen látogatták az intézmény koncertjeit az új évadban, mint azelőtt. Az előző évben ugyanis nagyjából 200–220 fős közönség előtt zajlottak a hangversenyek, ám ez a szám ősszel háromszázra nőtt. A filharmónia egyébként „egyet fizet, kettőt kap” alapon tervez belépőket árulni a jövőben, illetve az épület udvarán működő jelenlegi jegypénztárat hamarosan kiköltöztetné a forgalmas sétálóutcára, hogy minél jobban megteljen a koncertterem egy-egy előadáson.
Sepsiszentgyörgyön viszont csökken az érdeklődés a komolyzene iránt. A Tamási Áron Színház kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával három évvel ezelőtt sikerült megszervezni a városban a Brassói Filharmónia rendszeres fellépéseit.
A háromszéki közönség húsz év után akkor látogathatott első ízben komolyzenei koncerteket, és hatalmas volt a lelkesedés: minden előadásra telt ház volt kíváncsi, közel négyszáz érdeklődő váltott jegyet vagy bérletet.
A filharmónia negyedik hangversenyévada október elején indult Sepsiszentgyörgyön, és az első koncerten csupán félig telt meg a színház nagyterme. Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára elmondta, bérletet is egyre kevesebben vásárolnak, az első két hangversenyévadban 374 bérlet talált gazdára, tavaly 275, míg a most kezdődő évadban csak 155 hangversenybérletet adtak el.
A szervezők nem tudják, mi az oka a csökkenő érdeklődésnek. „Csak találgatni tudunk, hogy a nézők a műsorkínálattal, a művészi minőséggel elégedetlenek, nem népszerűsítjük eléggé a koncerteket, vagy nem megfelelő az időpont” – mondta Nagy B. Sándor. A látogatók számának csökkenése miatt azonban egyre nagyobb anyagi erőfeszítést jelent a hangversenyévad szervezése, és ennek áthidalására felmerült, hogy a következő évadtól csökkentik a filharmónia sepsiszentgyörgyi fellépéseinek számát.
Nagy B. Sándor kérdésünkre elmondta, elképzelhető, hogy a gazdasági válság hatására látogatják kevesebben az előadásokat, sőt az is, hogy az újinfluenzától való félelem készteti arra a sepsiszentgyörgyieket, hogy kevesebbet járjanak közösségi rendezvényekre, de hozzátette, a Tamási Áron Színház előadásai iránti érdeklődés nem csökkent a korábbi évekhez képest. „Inkább saját magunkban keressük a hibát, azt vesszük alapul, hogy mi nem népszerűsítjük kellőképpen a hangversenyeket” – fogalmazott az irodalmi titkár.
Kevés város engedheti meg a szimfonikus zenekar fenntartását, ezért a komolyzene általában a nagyvárosiak számára hozzáférhető. A színház és az önkormányzat továbbra is fontosnak tartja, hogy a komolyzene is jelen legyen a város kulturális kínálatában. A november 13-i kamarahangversenyen a Brassói Filharmónia fagott-kvartettje és a Cantabile Kvintett lép fel, a műsorban Bizet, Brown, Thomé, Walker, Jacob, Wachs, Chopin, Jesse Greer, Browne, Zamecnik, Abrahams, Arndt, Berlioz, Piazzolla, Csajkovszkij, Gershwin műveiből hallhatnak részleteket az érdeklődők, a szervezők pedig remélik, hogy többen látogatnak majd el erre az alkalomra, mint az első hangversenyre.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Varga Mihály elmondta, bár nyáron a megszokottnál kevesebb látogatójuk volt, jelenleg nagyjából ugyanannyian váltanak jegyet a múzeumban, mint a korábbi években ebben az évszakban. „A gazdasági válság nem riasztja el látogatóinkat” – fogalmazott az igazgató.
A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy a 2007 előtti értékekhez képest nyáron mintegy 40 százalékkal csökkent a múzeum látogatottsága, ami az erdélyieket illeti, nagyszabású kiállításaiknak köszönhetően azonban rengeteg külföldi, elsősorban magyarországi látogatójuk volt, így összességében több jegyet tudtak eladni, mint korábban.
„A tatárjárás című kiállítást öszszesen 36 ezren nézték meg, ebből 10 ezren turisták voltak, akik főként Magyarországról érkeztek a nyár folyamán. A jelenlegi egyiptológiai kiállításunkat eddig 10 ezren látták. Ha a napi látogatószámot vesszük alapul, a mostani kiállítás nagyobb érdeklődésre tart számot, óvatos becsléssel arra számítunk, hogy legalább 40 ezren lesznek kíváncsiak erre a kiállításra” – mondta Gyarmati Zsolt.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.