A temesvári társulat Andrei Șerban rendezésével mutatkozik be Bukarestben, A doktor című, Robert Icke-darabból készült produkcióval
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Fontos, hogy a román színházi szakma is megismerje erdélyi magyar társulatok munkáját, így nemcsak Budapest, hanem Bukarest felé is nyit az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN), amely immár harmadszor szervezi meg BukFeszt elnevezésű fesztiválját a román fővárosban. A szemléről és a szövetségbe tartozó társulatok együttműködéséről Balázs Attila MASZÍN-elnököt, a temesvári társulat igazgatóját kérdeztük.
2024. szeptember 22., 18:292024. szeptember 22., 18:29
Öt erdélyi magyar társulat mutatja be előadásait a bukaresti szakmának és közönségnek a szeptember 30. és október 6. közt tartandó, a MASZÍN (Magyar Színházak Szövetsége) által szervezett Bukfeszten.
A Csíki Játékszín Koldusopera című produkcióját viszi el a BukFesztre
Fotó: Csíki Játékszín
A nagyváradi Szigligeti Színház a Csárdáskirálynőt is bemutatja a bukaresti szemlén
Fotó: Szigligeti Színház Nagyvárad
Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, a MASZÍN elnöke a Krónika megkeresésére a bukaresti szemle fő hozadékairól beszélt. Mint elmondta, a fesztiválon a szövetséget alkotó öt társulat: a a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, valamint a a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának produkcióit tekintheti meg a szakma, valamint a bukaresti magyar és román közönség.
„Fontos tisztázni, hogy ez a szemle csak a szövetségbe tartozó öt társulat előadásait sorakoztatja fel.
– mondta Balázs Attila.
Kiemelte, a bukaresti szemle jó bemutatkozási lehetőséget jelent a MASZÍN tagszínházai számára: egyrészt a szakma, másrészt a román fővárosban élő magyar közönség, de a többséghez tartozók is megtekinthetik a produkciókat. Természetesen mindegyik előadást román felirattal játsszák, sőt, a temesvári társulat – amióta a város Európa Kulturális fővárosa volt – román és angol felirattal játssza előadásait. Balázs Attilát arról kérdeztük, hogy a MASZÍN milyen gondolatokkal vág neki az idei szemlének, illetve hogy miként kamatoztatják a szemle előző két kiadásának következtetéseit.
Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, a MASZÍN elnöke kiemelte: fontos a szövetségbe tartozó társulatok gördülékeny együttműködése
Fotó: temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház
„Például a tavalyi tapasztalatokból kiindulva úgy döntöttünk, nem viszünk gyerekelőadásokat. Viszont mindegyik társulat olyan előadásokat mutat fel, amelyek valamilyen szempontból a román-magyar kapcsolatokat erősítik, vagy közelítik meg” – emelte ki Balázs Attila. Mint sorolta, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Székely Csaba 10 című drámájával lép színpadra, a szatmári színház Molière Mizantrópját mutatja be Sardar Tagirovsky rendezésében, valamint egy kortárs drámát, A kriplit. A csíki színház a Koldusoperát, a Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese a Suttogások és sikolyokat, a váradi prózai színház a Csárdáskirálynőt, a temesvári társulat pedig Andrei Șerban rendezésével mutatkozik be Bukarestben: A doktor című Robert Icke-darabból készült produkcióval. Balázs Attila elmondta, tavaly a BukFeszten a társulatok főként romániai magyar szerzők darabjaiban léptek fel, idén olyan produkciókat visznek, amelyek valamilyen szempontból fontosak számukra.
A szatmári Harag György Társulat két előadását láthatja a bukaresti közönség: az egyik A kripli című, egy kortárs ír darabból készült produkció
Fotó: Harag György Társulat
Fontosnak tartjuk, hogy a román színházi szakma keresztmetszetet kapjon arról, ami ezekben az erdélyi magyar színházakban történik” – mutatott rá Balázs Attila.
A szövetség vezetőjét arról is kérdeztük, hogy a társulatok ilyen formájú együttműködésének milyen hozadékai vannak még.
„Szakmailag is sok a jó gyümölcse a szövetségben való együttműködésnek, egy-egy ilyen fesztivál alkalmával láthatjuk egymás előadásait, eszmecserét folytatunk, ugyanakkor az év elején szervezzük a MAFESZT szemlét, amely amolyan vándorfesztivál, ami főleg inkább kiszállás-jellegű, a következőt jövő januárban tartjuk Nagyváradon.
– mondta a szövetség elnöke.
Kifejtette, ezek célirányos találkozók, például a színházak könyvelői, jogászai, a közönségkapcsolatokért felelős munkatársai, az ügyelők cserélnek eszmét ilyenkor, megosztják egymás között tapasztalataikat. De a MASZÍN szervez szakmai képzéseket a műszaknak is: például a világítás, hangosítás terén.
„Kapcsolatban és hálózatban vagyunk egymással folyamatosan, jól ismerjük egymást, nemcsak a színpadról. Ugyanakkor színészeinknek is lehetősége nyílik találkozni, előadáscseréink vannak – például a temesvári és szatmári társulat között, koprodukciók is születnek, a dolgok gördülékenyen működnek, tehát valóban összehangolódó egyesületről van szó” – mondta Balázs Attila. Kiemelte, a szövetségbe tartozó társulatok együttműködésének lényeges eleme, hogy csak konszenzussal működik: tehát olyan témákban, amelyekben nem ért egyet mindenki, nem hoznak döntéseket, amiben viszont egyetértenek, ott maximális az egyetértés.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Székely Csaba 10 című drámájával lép színpadra Bukarestben
Fotó: Tomcsa Sándor Színház
A bukaresti szemle részletes programja a BukFeszt Facebook-oldalán található.
A gazdasági nehézségek ellenére sikeresnek bizonyult a MAFESZT színházi seregszemle, amelynek a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt a házigazdája január 19. és 26. között – mondta el a Krónikának Balázs Attila, a színház igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!