Továbbra is az eddig megszokott két százalékon marad a kulturális bélyegilleték értéke, nyilatkozta szombaton a Mediafax hírügynökségnek Gigel Ştirbu, a képviselőház kulturális bizottságának liberális elnöke.
2015. február 22., 19:262015. február 22., 19:26
Amint arról korábban már beszámoltunk, a szenátus december közepén hallgatólagosan elfogadott egy tervezetet, amelynek értelmében 2–5 százalékos bélyegilletékkel emelnék a könyvek, színház-, mozi- és koncertjegyek, a múzeumi belépők és az eladott műtárgyak árát, az ebből származó bevételt pedig a különböző alkotói, művészeti szövetségek kapnák meg.
Ez a könyvkiadásban például azt feltételezné, hogy az eddig egy kötet eladási árának 0,2 százalékát kitevő illeték fölött a kiadók kötelesek lennének megvásárolni és minden kötetre rányomtatni az állami nyomda által kiadott 1 lejes bélyegeket. A könyvkiadók úgy vélik, jelentős anyagi terhet róna rájuk az állam, ha az illeték ezentúl kötetenként 1 lejre nőne, de az egyéb művészeti ágak képviselői is katasztrofálisnak nevezték a kezdeményezést, sokan a cigaretta és alkoholtermékek esetében bevezetett jövedéki adóhoz hasonlították az illetéket.
Gigel Ştirbu elmondta: a képviselők megvitatták a törvénytervezetet, és úgy határoztak, hogy a bélyegilleték értéke továbbra is két százaléka lesz a kulturális termékek értékesítési árának, így nem növelik a kötetek, színház- és mozijegyek vagy egyéb művészeti termékek árát.
A tavalyi kezdeményezés egyébként az Alkotóegyesületek Országos Szövetségétől származik, és a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD), valamint az RMDSZ 84 képviselője és szenátora karolta fel.
Nemrég több RMDSZ-es honatya is azt nyilatkozta lapunknak, hogy „félrevezették őket” a törvénytervezettel, hiszen ők úgy értelmezték, hogy a jelenleg is érvényben lévő kétszázalékos adót osztanák viszsza az alkotói szövetségeknek. Akkor Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselő és Fejér László Ödön felsőháromszéki képviselő is elmondta: a szövetség jelenlegi formájában nem támogatja a jogszabály-módosítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!