
Fotó: A szerző felvétele
2011. január 31., 09:542011. január 31., 09:54
Az intézkedésre azért van szükség, mert a város idei költségvetése 82 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Amíg 2010-ben 1,95 millió lejt kapott a város a pénzügyminisztériumtól a helyi költségvetés kiegészítésére, addig 2011-ben már csak 344 ezer lejt utaltak ki. Ez a pénz az jelenlegi körülmények között már áprilisban elfogyna, a bérek kifizetésére sem jutna – áll a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatójának jelentésében.
Az új intézmény neve a javaslat szerint Máramarosszigeti Kulturális és Kommunikációs Igazgatóság lesz. Keretében legtöbb 45 személyt alkalmazhatnának. „Az intézkedés során megszűnne hat vezetői állás, ugyanis jelenleg minden intézménynek egy igazgatója és egy főkönyvelője is van. Ezek mindegyike jelentős vezetői pótlékokat kap” – mutatott rá Ioan Bărbuş, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója. Azt is elmondta, hogy a tavaly a helyi büdzsének hat és fél százalékát a közművelődésre költötték. Ezzel megcáfolta az egyik helyi önkormányzati képviselőnek azon állítását, miszerint a büdzsé 20 százaléka „úszik el a kultúrára”. Bărbuş azt is elmondta, hogy Máramarosszigeten a városháza kasszájából 261 közalkalmazottat fizetnek, ebből 90-en a művelődési intézmények beosztottjai. A gazdasági igazgató a Krónika kérdésére hangsúlyozta, hogy ennél jóval kevesebben is el tudják végezni ugyanazt a munkát. „A tiltakozások ellenére mindenképpen csökkentenünk kell a kiadásokat, ellenkező esetben áprilistól nem tudjuk már biztosítani az alkalmazottak fizetéseit – fogalmazott az igazgató.
Az összevonásnak a vezető beosztásban lévő alkalmazottak örülnek a legkevésbé. Vasile Muste, a művelődési ház igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, hogy ezeknek az intézményeknek különböző rendeltetésük van, és az összevonással elveszítenék identitásukat. Elmondta, hogy eddig is előfordult már, hogy nem kaptak elegendő pénzt a működésre. „Az intézmény keretében működő 43 tagú Mara Néptáncegyüttesnek minden évben vannak külföldi szereplései. Az önkormányzat soha nem támogatta ezeket az utakat, a tagok mindig a saját zsebükből állták a költséget” – panaszolta a művelődési ház vezetője. Elmondta, hogy az általa irányított intézmény minden évben nemzetközi versfesztivált is rendez, amely szerinte ellehetetlenülne az összeolvadás által. A művelődési házban egyébként kilenc alkalmazott dolgozik jelen pillanatban.
Lapunk megkereste a máramarosi múzeum igazgatóját is. Mihai Dăncuş is tiltakozik az összevonás ellen. Elmondta, hogy a tavaly már volt náluk leépítés, így idén már nem tudnak több alkalmazottól megválni. Szerinte más, helyi költségvetésből finanszírozott intézményeknél is bőven lenne miből lefaragni. A regionális értékű múzeum hét részlegén jelenleg összesen 44-en dolgoznak. Ebből a leglátogatottab a skanzen. A falumúzeumra tavaly 32 ezer turista volt kíváncsi, ami az igazgató szerint a gazdasági válságban jó eredmény. A múzeumnak ezenkívül etnográfiai, történelmi, művészeti, természetvédelmi részlege van, és hozzá tartozik a 2002-ben megnyílt Elie Wiesel-emlékház is. A városi könyvtárnak 13, a népművészeti iskolának 17 alkalmazottja van. Ioan Bărbuş egyébként hozzáfűzte, hogy más, helyi költségvetésből finanszírozott intézményeknél is költségcsökkentő átszervezések várhatók.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.