Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye/Facebook
Nagybányai festők alkotásait felvonultató kiállítás nyílik május 8-án 17 órakor Nagyváradon a római katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti kiállítótermeiben – közölte Facebook-oldalán a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
2024. május 07., 17:222024. május 07., 17:22
A Nagybányai Művésztelep Megyei Szépművészeti Múzeum hozza el Nagyváradra a Nagybányai Szabad Festőiskola és annak utóélete című kiállítást.
Mint részletezik, a válogatás nem csupán népes alkotói tábort vonultat fel a művésztelepen korrigáló festőtanárokból és tanítványaik köréből, de változatosan épült fel, a festészet mellett a rajzos és a szobrászati arcát is bemutatja az „erdélyi Barbizon”.
A nagybányai művésztelep közel félévszázados működése zsigereiben formálta át Erdély festészeti életét, jótékony kisugárzása Romániát és Magyarországot is feltöltötte a Párizsból, Münchenből hozott új esztétikával a naturalizmus, a plein-air, az impresszionizmus, majd a neósok még szabadabb eszmevilágával. Soha még ennyire együtt nem lélegzett Erdély művészeti élete Európa nagyjaival, mint amikor 1896. május 6-án Hollósy Simon tanítványaival, Thorma Jánossal és Réti Istvánnal festőiskolát alapított a Kereszthegy lábánál.
de hatása máig kimutatható mindkét nyelvterület művészetében.
Máramaros megyeközpontját, Nagybányát az 1896-ban odatelepedett festők tették ismertté, ahol nagy hírű művészek is megfordultak. A művésztelep nagyjainak munkáit Érmihályfalva is őrzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!