Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 31., 11:022009. augusztus 31., 11:02
Könyvbemutatóval egybekötött kiállítással kezdte az évadot a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központ csütörtökön, mely alkalommal az Alsócsernátonban született, Kolozsváron élő Székely Géza képzőművész kiállítását nyitották meg, és egyúttal a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó szerkesztője, Sarány István a képzőművészről szóló kötetet is bemutatta. Székely Géza, aki Marosvásárhelyhez is kötődik, hiszen a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban sajátította el a szakma alapjait, egy miskolci alkotótáborban való részvétele miatt a rendezvényen nem lehetett jelen személyesen.
Marosvásárhely egyébként a könyvbemutatóval egybekötött egyéni tárlatnak a negyedik helyszíne volt, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely után.
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó a Műterem sorozat részeként jelentette meg a képzőművészről szóló kötetet, mely Józsa István művészettörténész, műkritikus, kolozsvári egyetemi tanár tanulmányát tartalmazza, aki a tárlat méltatója is volt egyben. A sorozat harmincadik, Bandi Kati textilművészről szóló kötete egyébként szeptemberben, szintén a Bernády-házban kerül bemutatásra. A kiadó azt is tervezi, hogy új sorozatot indít, melynek kötetei a hetvenévesnél idősebb képzőművészekről szólnak majd. Az első Gál András festőművész munkásságát foglalja össze.
Sarány István elmondta, ünnepnek kell tekinteni, ha a mostani válság idején ilyen kiadványok látnak napvilágot. Józsa István szerint Székely Géza műveiben expresszionista jegyek is felfedezhetők. „A művészet legfontosabb feladata, hogy leásson az emberi létezés eredendő tragikumáig – idézte a festmények, grafikák szerzőjét a művészettörténész, hozzátéve – Székely Géza szerint teljesen mindegy, hol él az ember, ugyanazt a tragédiát éli át. Ugyanakkor Székely megoldást is keres erre, bár tulajdonképpen nincs feloldozás. Itt van a művész utópiája: a gondokra határozottan erdélyi megoldásokat kínál”.
Nagy Miklós Kund, a Bernády György Közművelődési Alapítvány egyik vezetője, a Népújság főszerkesztője, műkritikus, Székely Géza alkotói sokszínűségét hangsúlyozta, aki nagyon sokféle technikával dolgozik. „Témái ismerősek számunkra. A székelyföldi valóságról van szó, de mégis más a kép, mint amit megszoktunk a valóságban. Székely Géza gyakran álomszerű látomássá minősíti át élményeit, így egyes képei a szürrealizmus jegyeit hordozzák” – fogalmazott Nagy Miklós Kund.
Józsa István hozzátette, bár sokan elvándorolnak, Erdélyben még mindig nagyon sok jelentős képzőművész alkot, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége is számon tartja az erdélyi magyar képzőművészetet. Székely Géza tárlata szeptember 6-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok