Elutasította a román képviselőház kedden a művészek jogi helyzetére és a Romániai Művészek Rendjének megalapítására vonatkozó törvénytervezetet.
2013. szeptember 24., 16:062013. szeptember 24., 16:06
2013. szeptember 24., 16:272013. szeptember 24., 16:27
Victor Cristea szociáldemokrata képviselő felszólalásában elmondta, hogy szerinte a kortárs román filmekben túl sok trágárság hangzik el, példaként pedig a Gyermeki póz (Poziţia Copilului) című, az idei Berlinálén a legjobb alkotásnak járó Aranymedvét elnyert alkotást hozta fel. „Megnéztem a filmet, de már az első percektől kezdve szerettem volna kijönni a vetítőteremből. Mi kínlódunk, hogy biztosítani tudjuk a gyermekek jó neveltetését az iskolában, közben pedig a filmekben csak obszcenitással, trágársággal szembesülünk. Meglehet, hogy csak azért díjazták ezt a filmet, mert a román népet akarták befeketíteni. Mi adjunk még több pénzt a művészeknek? Hogy befeketítsenek?” – fogalmazott indulatos felszólalásában a politikus. A független Remus Cernea ezzel szemben felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a képviselőknek nem tisztük elmondani a művészeti alkotásokkal kapcsolatos véleményüket.
A képviselőház kulturális bizottságának törvénytervezete a művészeti foglalkozások gyakorlásának szabályozására vonatkozik, a javaslatban pedig a Romániai Művészek Rendjének létrehozása is szerepel, amely nonprofit szervezetként közpénzből működne, feladata pedig a művészek hazai és nemzetközi érdekképviselete lenne. A művészek jogainak és az alkotói szabadság védelmére kidolgozott törvénytervezetet azonban a képviselőház tagjai közül 310-en ellenezték, mindössze nyolcan szavaztak mellette, 17-en pedig tartózkodtak. A PSD-s Victor Socaciu által 2011 októberében kezdeményezett törvénytervezetet 2012 májusában a szenátus is elvetette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!