Hirdetés

Mozi a jég alá került érzésekről

Különleges világot akart teremteni, ahol a misztikum válik valósággá – így született meg a Hargita megyei Rugonfalván élő László Barna fiatal filmrendező Jég alatt című kisfilmje. A pályakezdő alkotóval az erdélyi filmkészítésről, rendezői tapasztalatairól, valamint a közönségről beszélgettünk.

Veres Réka

2015. július 20., 20:002015. július 20., 20:00

László Barna rugonfalvi fiatal filmrendező (képünkön) tizenegyedik osztályos korában lépett a mozi világába, amikor egyik tanára kérésére készített filmet egy versenyre. Noha sok időt fektetett bele, mégsem fogadta el a pedagógus, így a határidő előtt egy nappal a verseny másik kategóriájába illő szociofilmet készített egy helyi napszámosról. A film tarolt a versenyen, nemcsak az első díjat hozta el Barnának, de az is eldőlt, milyen pályát választ. A huszonnégy éves filmrendező úgy véli, első „ösztönfilmjei” irányították a rendezői pályára, ezért felvételizett a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmrendezői szakára is, és úgy érzi, szenvedélye nem kopott az évek alatt, tanárai buzdításával csak nőtt a mozi iránti szeretete.

Hirtelen jött ihlet
„Az ihlet általában hirtelen jön, mint a Jég alatt esetében is” – mondta el László Barna a nemrégiben Székelyudvarhelyen is bemutatott, 27 perces diplomafilmjéről. Mint kifejtette, előtte ideges volt, folyamatosan pörgött, várva a filmötletre, amit aztán magányában továbbgondolhatott volna. Végül egy autós utazás alatt, a Gordon-tetői Jézus-kilátó háttértörténetét megismerve jött rá, hogy egy szobrászról akar forgatni. Noha az ötlet megszületett, mégis hosszú folyamat vezetett a forgatókönyv befejezéséig. „Akkor még nem tudtam írni, az ötlet megvolt a fejemben, viszont nem tudtam elmondani” – vallotta be Barna, hozzátéve, hogy vizuális típusként inkább képekben gondolkozott, és animációként képzelte el a film nagy részét. Úgy véli, a tapasztalatlanság velejárója volt, hogy nem tudta megfogalmazni, ami kikívánkozott belőle. A „löketet” David Lynch Kék bársony című, lenyügőző látványvilágú filmjátéka adta, álomszerűsége kihatott a Jég alatt kisfilm képi világára és részleteire is. Az udvarhelyszéki fiatal alkotó hasonlóan különleges világot szeretett volna teremteni, a valóságtól eltérő környezetet szereplői számára.

Minden részlet fontos
„A film készítése egy évig zajlott az előkészítéssel és utómunkálatokkal együtt. A forgatás viszont öt nap alatt történt, és átlagban napi 16 órát dolgoztunk, ami szellemileg és fizikailag is kemény munka volt” – magyarázta. László Barna szerint a hollywoodi mozikból megszokott pörgő stílustól lényegesen eltérő filmje nyugtató, érzelmileg erőteljes. A Jég alatt különböző kisebb részekből áll össze, kártyavárhoz hasonlóan az összes részlete és jelenete együtt megáll a lábán, azonban ha egyet elveszünk, összeomlik – magyarázta László Barna. Többnyire budapesti filmesekből összeállt stábjáról elárulta, kezdők voltak, a forgatás alatt tapasztalták ki a különböző trükköket, technikákat. Izgalmas és olykor veszélyes pillanatok is akadtak ekkor: mielőtt a jégen történő jelenetek forgatását elkezdték, plusz tíz fok volt a hőmérséklet, így az egész stáb félt, hogy szó szerint jég alá kerülnek – avatott be a munka egyik izgalmas pillanatába. Noha recsegett a rugonfalvi tó jégrétege, mégis sikerült szerencsétlenség nélkül leforgatni a film egyik legemlékezetesebb jelenetét. A cím végül éppen a jéghez kötődik, metaforikusan sugallva a megcsalás utáni kellemetlen, feszült állapotot.

Kulcsszó a döntés
„A filmgyártásban a legfontosabb, hogy miként döntesz. Forgatókönyvíráskor a szereplők megformálása, a történet kialakítása is döntések sorozata, akárcsak hogy az is, hogy ki lesz a stábban, milyen helyszíneken akarsz forgatni. Ahhoz viszont, hogy jól dönts, sokat kell dolgoznod” – állítja a fiatal rendező, aki szerint határozottság és kitartás is kell a munkához. A Jég alatt készítésekor számára a legnehezebb döntés a főszereplők kiválasztása volt. Mint elmondta, annak ellenére, hogy korábban már dolgozott Pál Emőke színésznővel, mégis más arcot képzelt a főszerepbe. A döntés itt is hosszú folyamat volt, több lehetséges szereplővel is találkozott, végül mégis Pál Emőkére esett a választás.

Nincs kitaposott ösvény
Egy film sikeréhez létfontosságú, hogy a rendező mögött legyen egy stúdió, amely támogatja őt, és felkarolja munkáját – véli László Barna. A pályakezdő szerint ezért az első és lefontosabb lépés a jó forgatókönyv, valamint a „húzós, nagy nevek”. Mivel az erdélyi filmgyártásban nincs kitaposott ösvény, mindegyik rendezőnek saját magának kell megtalálnia a siker felé vezető utat. A fiatal rendező úgy véli, hogy az erdélyi profi filmgyártást hátráltatja a szakképzés hiánya is. Annak ellenére, hogy van rendező- és operatőrképzés, szerinte szükség volna további szakok indítására is. Az udvarhelyi mozi hiányának nem kellene befolyásolnia az embereket, sőt éppen ezért kellene éhezniük a filmre – véli a fiatal rendező, aki szerint az itteni filmkészítőket azzal lehet legjobban megtisztelni, ha minél többen elmennek a bemutatókra. Ezeken az eseményeken ismerheti meg a rendező a közönség reakcióját, minél többen vesznek részt, annál inkább „kitárulkozik” az alkotó, az érdeklődők jelenléte pedig erőt ad, és motiválja a következő alkotásra. László Barna szeretné több helyszínen is bemutatni filmjét, így Csíkszeredában is.

„Megtanulni” az embert
Egy filmes számára nagyon fontos, hogy megismerje az emberi természetet – vallja László Barna, azonban úgy véli, ő még nem elég jó ezen a téren. Éppen ezért jelenleg egy dokumentumfilmen dolgozik, ugyanis vélekedése szerint ezen a műfajon keresztül lehet leginkább megismerni az embereket. Hosszú távon viszont filmdrámákat készítene – úgy érzi, ehhez a műfajhoz vonzódik leginkább. „Mivel nagyon fiatal vagyok, igazából még nincs stílusom, egyelőre keresem. Remélem, legalább harmincöt éves koromra megtalálom” – vallotta be a rendező, elárulva, hogy leginkább a David Lynch Kék bársony, valamint Anders Thomas Jensen dán rendező Ádám almái című munkájához hasonló stílusban szeretne alkotni.
 
László Barna Jég alatt című filmje. Szereplők: Varga Balázs, Pál Emőke, Dimény Levente. Rendezte: László Barna. Fényképezte: Kővári Szabolcs. Zeneszerző: Lászlóffy Zsolt. Vágó: Gorácz Vanda. Díszlettervező: Köllő Ildikó. Gyártásvezető: Sütő Gábor, Tóth Orsolya. Világosító: Bántó Csaba. Segédoperatőr: Major Lajos. Hang: Baranyai István, Katona Balázs. Colorist: Szitár György. Forgatókönyv: László Barna, Kővári Szabolcs. Script: László Csongor. Berendező: Lőrinczi István

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
Hirdetés