
Különleges világot akart teremteni, ahol a misztikum válik valósággá – így született meg a Hargita megyei Rugonfalván élő László Barna fiatal filmrendező Jég alatt című kisfilmje. A pályakezdő alkotóval az erdélyi filmkészítésről, rendezői tapasztalatairól, valamint a közönségről beszélgettünk.
2015. július 20., 20:002015. július 20., 20:00
László Barna rugonfalvi fiatal filmrendező (képünkön) tizenegyedik osztályos korában lépett a mozi világába, amikor egyik tanára kérésére készített filmet egy versenyre. Noha sok időt fektetett bele, mégsem fogadta el a pedagógus, így a határidő előtt egy nappal a verseny másik kategóriájába illő szociofilmet készített egy helyi napszámosról. A film tarolt a versenyen, nemcsak az első díjat hozta el Barnának, de az is eldőlt, milyen pályát választ. A huszonnégy éves filmrendező úgy véli, első „ösztönfilmjei” irányították a rendezői pályára, ezért felvételizett a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmrendezői szakára is, és úgy érzi, szenvedélye nem kopott az évek alatt, tanárai buzdításával csak nőtt a mozi iránti szeretete.
Hirtelen jött ihlet
„Az ihlet általában hirtelen jön, mint a Jég alatt esetében is” – mondta el László Barna a nemrégiben Székelyudvarhelyen is bemutatott, 27 perces diplomafilmjéről. Mint kifejtette, előtte ideges volt, folyamatosan pörgött, várva a filmötletre, amit aztán magányában továbbgondolhatott volna. Végül egy autós utazás alatt, a Gordon-tetői Jézus-kilátó háttértörténetét megismerve jött rá, hogy egy szobrászról akar forgatni. Noha az ötlet megszületett, mégis hosszú folyamat vezetett a forgatókönyv befejezéséig. „Akkor még nem tudtam írni, az ötlet megvolt a fejemben, viszont nem tudtam elmondani” – vallotta be Barna, hozzátéve, hogy vizuális típusként inkább képekben gondolkozott, és animációként képzelte el a film nagy részét. Úgy véli, a tapasztalatlanság velejárója volt, hogy nem tudta megfogalmazni, ami kikívánkozott belőle. A „löketet” David Lynch Kék bársony című, lenyügőző látványvilágú filmjátéka adta, álomszerűsége kihatott a Jég alatt kisfilm képi világára és részleteire is. Az udvarhelyszéki fiatal alkotó hasonlóan különleges világot szeretett volna teremteni, a valóságtól eltérő környezetet szereplői számára.
Minden részlet fontos
„A film készítése egy évig zajlott az előkészítéssel és utómunkálatokkal együtt. A forgatás viszont öt nap alatt történt, és átlagban napi 16 órát dolgoztunk, ami szellemileg és fizikailag is kemény munka volt” – magyarázta. László Barna szerint a hollywoodi mozikból megszokott pörgő stílustól lényegesen eltérő filmje nyugtató, érzelmileg erőteljes. A Jég alatt különböző kisebb részekből áll össze, kártyavárhoz hasonlóan az összes részlete és jelenete együtt megáll a lábán, azonban ha egyet elveszünk, összeomlik – magyarázta László Barna. Többnyire budapesti filmesekből összeállt stábjáról elárulta, kezdők voltak, a forgatás alatt tapasztalták ki a különböző trükköket, technikákat. Izgalmas és olykor veszélyes pillanatok is akadtak ekkor: mielőtt a jégen történő jelenetek forgatását elkezdték, plusz tíz fok volt a hőmérséklet, így az egész stáb félt, hogy szó szerint jég alá kerülnek – avatott be a munka egyik izgalmas pillanatába. Noha recsegett a rugonfalvi tó jégrétege, mégis sikerült szerencsétlenség nélkül leforgatni a film egyik legemlékezetesebb jelenetét. A cím végül éppen a jéghez kötődik, metaforikusan sugallva a megcsalás utáni kellemetlen, feszült állapotot.
Kulcsszó a döntés
„A filmgyártásban a legfontosabb, hogy miként döntesz. Forgatókönyvíráskor a szereplők megformálása, a történet kialakítása is döntések sorozata, akárcsak hogy az is, hogy ki lesz a stábban, milyen helyszíneken akarsz forgatni. Ahhoz viszont, hogy jól dönts, sokat kell dolgoznod” – állítja a fiatal rendező, aki szerint határozottság és kitartás is kell a munkához. A Jég alatt készítésekor számára a legnehezebb döntés a főszereplők kiválasztása volt. Mint elmondta, annak ellenére, hogy korábban már dolgozott Pál Emőke színésznővel, mégis más arcot képzelt a főszerepbe. A döntés itt is hosszú folyamat volt, több lehetséges szereplővel is találkozott, végül mégis Pál Emőkére esett a választás.
Nincs kitaposott ösvény
Egy film sikeréhez létfontosságú, hogy a rendező mögött legyen egy stúdió, amely támogatja őt, és felkarolja munkáját – véli László Barna. A pályakezdő szerint ezért az első és lefontosabb lépés a jó forgatókönyv, valamint a „húzós, nagy nevek”. Mivel az erdélyi filmgyártásban nincs kitaposott ösvény, mindegyik rendezőnek saját magának kell megtalálnia a siker felé vezető utat. A fiatal rendező úgy véli, hogy az erdélyi profi filmgyártást hátráltatja a szakképzés hiánya is. Annak ellenére, hogy van rendező- és operatőrképzés, szerinte szükség volna további szakok indítására is. Az udvarhelyi mozi hiányának nem kellene befolyásolnia az embereket, sőt éppen ezért kellene éhezniük a filmre – véli a fiatal rendező, aki szerint az itteni filmkészítőket azzal lehet legjobban megtisztelni, ha minél többen elmennek a bemutatókra. Ezeken az eseményeken ismerheti meg a rendező a közönség reakcióját, minél többen vesznek részt, annál inkább „kitárulkozik” az alkotó, az érdeklődők jelenléte pedig erőt ad, és motiválja a következő alkotásra. László Barna szeretné több helyszínen is bemutatni filmjét, így Csíkszeredában is.
„Megtanulni” az embert
Egy filmes számára nagyon fontos, hogy megismerje az emberi természetet – vallja László Barna, azonban úgy véli, ő még nem elég jó ezen a téren. Éppen ezért jelenleg egy dokumentumfilmen dolgozik, ugyanis vélekedése szerint ezen a műfajon keresztül lehet leginkább megismerni az embereket. Hosszú távon viszont filmdrámákat készítene – úgy érzi, ehhez a műfajhoz vonzódik leginkább. „Mivel nagyon fiatal vagyok, igazából még nincs stílusom, egyelőre keresem. Remélem, legalább harmincöt éves koromra megtalálom” – vallotta be a rendező, elárulva, hogy leginkább a David Lynch Kék bársony, valamint Anders Thomas Jensen dán rendező Ádám almái című munkájához hasonló stílusban szeretne alkotni.
László Barna Jég alatt című filmje. Szereplők: Varga Balázs, Pál Emőke, Dimény Levente. Rendezte: László Barna. Fényképezte: Kővári Szabolcs. Zeneszerző: Lászlóffy Zsolt. Vágó: Gorácz Vanda. Díszlettervező: Köllő Ildikó. Gyártásvezető: Sütő Gábor, Tóth Orsolya. Világosító: Bántó Csaba. Segédoperatőr: Major Lajos. Hang: Baranyai István, Katona Balázs. Colorist: Szitár György. Forgatókönyv: László Barna, Kővári Szabolcs. Script: László Csongor. Berendező: Lőrinczi István
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!