Hirdetés

Mozi a jég alá került érzésekről

Különleges világot akart teremteni, ahol a misztikum válik valósággá – így született meg a Hargita megyei Rugonfalván élő László Barna fiatal filmrendező Jég alatt című kisfilmje. A pályakezdő alkotóval az erdélyi filmkészítésről, rendezői tapasztalatairól, valamint a közönségről beszélgettünk.

Veres Réka

2015. július 20., 20:002015. július 20., 20:00

László Barna rugonfalvi fiatal filmrendező (képünkön) tizenegyedik osztályos korában lépett a mozi világába, amikor egyik tanára kérésére készített filmet egy versenyre. Noha sok időt fektetett bele, mégsem fogadta el a pedagógus, így a határidő előtt egy nappal a verseny másik kategóriájába illő szociofilmet készített egy helyi napszámosról. A film tarolt a versenyen, nemcsak az első díjat hozta el Barnának, de az is eldőlt, milyen pályát választ. A huszonnégy éves filmrendező úgy véli, első „ösztönfilmjei” irányították a rendezői pályára, ezért felvételizett a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmrendezői szakára is, és úgy érzi, szenvedélye nem kopott az évek alatt, tanárai buzdításával csak nőtt a mozi iránti szeretete.

Hirtelen jött ihlet
„Az ihlet általában hirtelen jön, mint a Jég alatt esetében is” – mondta el László Barna a nemrégiben Székelyudvarhelyen is bemutatott, 27 perces diplomafilmjéről. Mint kifejtette, előtte ideges volt, folyamatosan pörgött, várva a filmötletre, amit aztán magányában továbbgondolhatott volna. Végül egy autós utazás alatt, a Gordon-tetői Jézus-kilátó háttértörténetét megismerve jött rá, hogy egy szobrászról akar forgatni. Noha az ötlet megszületett, mégis hosszú folyamat vezetett a forgatókönyv befejezéséig. „Akkor még nem tudtam írni, az ötlet megvolt a fejemben, viszont nem tudtam elmondani” – vallotta be Barna, hozzátéve, hogy vizuális típusként inkább képekben gondolkozott, és animációként képzelte el a film nagy részét. Úgy véli, a tapasztalatlanság velejárója volt, hogy nem tudta megfogalmazni, ami kikívánkozott belőle. A „löketet” David Lynch Kék bársony című, lenyügőző látványvilágú filmjátéka adta, álomszerűsége kihatott a Jég alatt kisfilm képi világára és részleteire is. Az udvarhelyszéki fiatal alkotó hasonlóan különleges világot szeretett volna teremteni, a valóságtól eltérő környezetet szereplői számára.

Minden részlet fontos
„A film készítése egy évig zajlott az előkészítéssel és utómunkálatokkal együtt. A forgatás viszont öt nap alatt történt, és átlagban napi 16 órát dolgoztunk, ami szellemileg és fizikailag is kemény munka volt” – magyarázta. László Barna szerint a hollywoodi mozikból megszokott pörgő stílustól lényegesen eltérő filmje nyugtató, érzelmileg erőteljes. A Jég alatt különböző kisebb részekből áll össze, kártyavárhoz hasonlóan az összes részlete és jelenete együtt megáll a lábán, azonban ha egyet elveszünk, összeomlik – magyarázta László Barna. Többnyire budapesti filmesekből összeállt stábjáról elárulta, kezdők voltak, a forgatás alatt tapasztalták ki a különböző trükköket, technikákat. Izgalmas és olykor veszélyes pillanatok is akadtak ekkor: mielőtt a jégen történő jelenetek forgatását elkezdték, plusz tíz fok volt a hőmérséklet, így az egész stáb félt, hogy szó szerint jég alá kerülnek – avatott be a munka egyik izgalmas pillanatába. Noha recsegett a rugonfalvi tó jégrétege, mégis sikerült szerencsétlenség nélkül leforgatni a film egyik legemlékezetesebb jelenetét. A cím végül éppen a jéghez kötődik, metaforikusan sugallva a megcsalás utáni kellemetlen, feszült állapotot.

Kulcsszó a döntés
„A filmgyártásban a legfontosabb, hogy miként döntesz. Forgatókönyvíráskor a szereplők megformálása, a történet kialakítása is döntések sorozata, akárcsak hogy az is, hogy ki lesz a stábban, milyen helyszíneken akarsz forgatni. Ahhoz viszont, hogy jól dönts, sokat kell dolgoznod” – állítja a fiatal rendező, aki szerint határozottság és kitartás is kell a munkához. A Jég alatt készítésekor számára a legnehezebb döntés a főszereplők kiválasztása volt. Mint elmondta, annak ellenére, hogy korábban már dolgozott Pál Emőke színésznővel, mégis más arcot képzelt a főszerepbe. A döntés itt is hosszú folyamat volt, több lehetséges szereplővel is találkozott, végül mégis Pál Emőkére esett a választás.

Nincs kitaposott ösvény
Egy film sikeréhez létfontosságú, hogy a rendező mögött legyen egy stúdió, amely támogatja őt, és felkarolja munkáját – véli László Barna. A pályakezdő szerint ezért az első és lefontosabb lépés a jó forgatókönyv, valamint a „húzós, nagy nevek”. Mivel az erdélyi filmgyártásban nincs kitaposott ösvény, mindegyik rendezőnek saját magának kell megtalálnia a siker felé vezető utat. A fiatal rendező úgy véli, hogy az erdélyi profi filmgyártást hátráltatja a szakképzés hiánya is. Annak ellenére, hogy van rendező- és operatőrképzés, szerinte szükség volna további szakok indítására is. Az udvarhelyi mozi hiányának nem kellene befolyásolnia az embereket, sőt éppen ezért kellene éhezniük a filmre – véli a fiatal rendező, aki szerint az itteni filmkészítőket azzal lehet legjobban megtisztelni, ha minél többen elmennek a bemutatókra. Ezeken az eseményeken ismerheti meg a rendező a közönség reakcióját, minél többen vesznek részt, annál inkább „kitárulkozik” az alkotó, az érdeklődők jelenléte pedig erőt ad, és motiválja a következő alkotásra. László Barna szeretné több helyszínen is bemutatni filmjét, így Csíkszeredában is.

„Megtanulni” az embert
Egy filmes számára nagyon fontos, hogy megismerje az emberi természetet – vallja László Barna, azonban úgy véli, ő még nem elég jó ezen a téren. Éppen ezért jelenleg egy dokumentumfilmen dolgozik, ugyanis vélekedése szerint ezen a műfajon keresztül lehet leginkább megismerni az embereket. Hosszú távon viszont filmdrámákat készítene – úgy érzi, ehhez a műfajhoz vonzódik leginkább. „Mivel nagyon fiatal vagyok, igazából még nincs stílusom, egyelőre keresem. Remélem, legalább harmincöt éves koromra megtalálom” – vallotta be a rendező, elárulva, hogy leginkább a David Lynch Kék bársony, valamint Anders Thomas Jensen dán rendező Ádám almái című munkájához hasonló stílusban szeretne alkotni.
 
László Barna Jég alatt című filmje. Szereplők: Varga Balázs, Pál Emőke, Dimény Levente. Rendezte: László Barna. Fényképezte: Kővári Szabolcs. Zeneszerző: Lászlóffy Zsolt. Vágó: Gorácz Vanda. Díszlettervező: Köllő Ildikó. Gyártásvezető: Sütő Gábor, Tóth Orsolya. Világosító: Bántó Csaba. Segédoperatőr: Major Lajos. Hang: Baranyai István, Katona Balázs. Colorist: Szitár György. Forgatókönyv: László Barna, Kővári Szabolcs. Script: László Csongor. Berendező: Lőrinczi István

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál

Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből

A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.

Elhunyt Nádas Péter
Elhunyt Nádas Péter
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
Hirdetés