2009. november 13., 11:222009. november 13., 11:22
Szép Gyula elmondta, a koncertkörút három részre tagolható, először a Komi Köztársaság több településén, köztük Kortkeroszban léptek fel, ahol az ottani komi közösség nagy szeretettel fogadta őket. \"A komik nagy gondot fordítanak a finnugor rokonság hagyományainak ápolására. Nagy szeretettel fogadtak minket ezekben a kis, sokszor tanyaszerű falvacskákban, a gyerekek magyar népmeséket dramatizáltak, ezeket mutatták be nekünk, majd többek között a Pál utcai fiúkról és Az arany emberről tartottak előadásokat. Ezután következett a mi előadásunk\" – mondta a zenekarvezető. A komiföldi fellépés után egy másik, az Orosz Föderációhoz tartozó tagköztársaságban, a Mordvinföld fővárosában, Szaranszkban léptek fel. \"Ez a város már egyetemi város, itt is ápolják a finnugor rokonság hagyományait, ha jól tudom vannak, kapcsolataik a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel is. Ez a koncertünk volt a legizgalmasabb a turné során. Az ottani művészeti egyetem kellemes környezetet teremtett a koncertnek, melyen számos érdeklődő megjelent\" – mesélte élményeit Szép Gyula.
A körút harmadik állomása Moszkva volt, itt a Magyar Kulturális Intézetben lépett fel a Tarisznyás zenekar. Szép Gyulától megtudtuk, hogy a legalább 200 jelenlévő között számos Moszkvában élő vagy itt tanuló magyar is jelen volt.
A koncert két részből állt, az első rész címe Vereckétől Doberdóig, melyben a magyarok Európában eltöltött 1000 évének fontosabb időszakaiból válogattak korabeli zenéket, népdalokat. Így többek között Szent István korabeli muzsikát, a magyar reneszánsz néhány darabját, például Tinódi Lantos Sebestyén szerzeményeit, de a Rákóczi-szabadságharc indulóit és Kossuth-nótákat is hallhatott a komi, mordvin és moszkvai közönség. A koncert második felében az együttes Erdély különböző vidékeinek jellegzetes népdalait adta elő, így mintegy kétórás műsort mutattak be minden helyszínen. Előadásuk nemcsak a magyar népzenét, de a magyar néptánc néhány elemét is tartalmazta, hiszen az együttest egy táncospár, Székely Melinda és Marha Tibor táncosok is elkísérték. A zenekar tagjai egyébként Bardócz Sándor hegedűs, Kostyák Alpár brácsás, citerás és Orbán István. Szép Gyulától, aki nagybőgőn kíséri az együttest, megtudtuk, hogy ebben a felállásban a Tarisznyás már 17 éve működik, nemrégiben pedig Bárdos Réka énekes is csatlakozott hozzájuk.
A Kolozsvári Napok Moszkvában egyébként jövő márciusig várja programokkal az érdeklődőket, egyebek mellett erdélyi írók könyveinek orosz fordítását mutatják be, kerekasztal-beszélgetéseket és magyar filmnapokat is szerveznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok