2009. május 28., 10:062009. május 28., 10:06
A Hargitai Megyenapok keretében adott Jazz Hargitában című koncerten a neves konstancai, örmény származású muzsikus a Szatmárnémetiben élő, de gyergyószentmiklósi születésű Cserey Csaba ütőhangszerművésszel lépett fel a gyergyószentmiklósi Szilágyi vendéglő teraszán kedden este.
A jó hangulatú koncerten többek közt több, Bartók Béla által gyűjtött népdalfeldolgozást, illetve a Kájoni-kódexből vett reneszánszdal-elemeket tartalmazó dzsesszimprovizációt hallhatott a műfajt kedvelő, Gyergyószentmiklóshoz mérten népes közönség. Tavitian lapunk kérdésére kifejtette, hogy Gyergyószentmiklósra mindig a hazatérő örömével érkezik, hiszen a városközpont építkezése magán viseli az ő örmény őseinek is a kézjegyét.
Első ittjárta óta már barátokat is szerzett – ők ültek legközelebb a zenészekhez – ezért számára mindig különlegesek a gyergyószentmiklósi fellépések. „Sok olyan barátom van itt, aki nem beszéli ugyan az örmény nyelvet, de lélekben örmény, és büszke az örmény őseire. Őket közeli barátaimnak tekintem” – szögezte le Tavitian, arra is kitérve, hogy egyébként minden koncertjén – legyen az Bukarestben, Brüsszelben vagy Gyergyószentmiklóson – ugyanazokat az arcokat látja, ugyanaz a közönség jelenik meg. „A harmadik fellépésnél szinte azt is meg tudnám mondani, ki hiányzik a közönség soraiból” – magyarázta a muzsikus, kifejtve, hogy a minőség egyaránt érvényes a közönségre is.
A Szatmárnémetiből Gyergyószentmiklósra szintén hazajáró Cserey Csaba kissé izgult a koncert előtt, mert nem lévén ideje telefonon értesíteni a közeli barátait, tartott attól, hogy kevesen lesznek a koncerten.
„Gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy majd amikor zenész leszek, milyen érzés lesz az, amikor itthon a barátaim előtt kell játszanom?” – osztotta meg titkát Cserey, hozzáfűzve, hogy hatványozott öröm volt számára látni a népes közönséget, annak ellenére, hogy nem adódott alkalma személyesen meghívni bárkit is. „Csak ámultam, amikor a dobok mögül kitekintve láttam, hogy még a vendéglő terasza mellett is állnak” – fejtegette elégedetten a művész.
Harry Tavitiánt és Cserey Csabát tegnap Székelyudvarhelyen láthatták a Jungle vendéglőben a dzsesszmuzsika rajongói, ma este kilenc órától a csíkszeredai Cosmopolitanban lépnek fel.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.