2010. január 18., 10:102010. január 18., 10:10
A magyarországi színész, rendező és dramaturg az Ezeregyéjszaka meséinek egyik legismertebb történetét dolgozta fel, a zenét Venczel Péter, a Kolozsvári Magyar Opera énekese szerezte hozzá, és a váradi társulat rendezője, Vadas László vitte színre.
A darab szereposztásában a bábszínház magyar társulatának néhány művésze is helyet kapott, s ez az akár az Árkádia színpadán is bemutatható darabnak nagyon jót tett, hiszen ezek a színészek gyerekdarabokhoz, gyerekközönséghez szoktak, és úgy látszik, aki egy gyereket le tud foglalni és meg is tud nevettetni, annak egy ilyen színmű meg se kotytyan.
Szőke-Kavinszky András a (nem éppen negyven, talán inkább harminc vagy húsz, de inkább hét) rabló vezéreként ellopta a rivaldafényt mindenkitől, aki egy jelenetben szerepelt vele – szívesen látnánk több színpadi szerepben a jó mozgású, karakteres bábost, aki ráadásul tapasztalt vokálos, ezért különösebb meglepetésre nem adott okot a tény, hogy messze jobban énekelt, mint a többi szereplő.
A zenés-táncos betétekkel csordultig megtöltött darabot és a klasszikus karakterpoénokat (botcsinálta rablók, különböző személyiségjegyekkel, valahogy úgy, mint Hófehérke törpéi, női ruhában táncikáló férfiak stb.) nagyrészt jól vette le a közönség, a rablóbanda belépője például igazi showstopper volt. A szerző, vallomása szerint, az egész család számára élvezhető, szórakoztató darabot kívánt létrehozni, s ez nagyrészt sikerült is, leszámítva azt a tényt, hogy az ígért két óra helyett több mint két és felesre sikeredett a kétfelvonásos előadás, s ez nemcsak a család legkisebb tagjai számára lehetett megerőltető.
A premiert ismét a felújítás alatt álló színházépület színpadán rendezték, úgy, hogy a nézők ülőhelyei is a deszkákra kerültek, mégis odafért egy kétszintes, jócskán megemelt pluszszínpad. A játékos, nevettető darabot a társulat egy hét múlva hátrányos helyzetű, otthonban nevelkedő gyerekeknek ingyenesen mutatja be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok