2010. január 18., 10:102010. január 18., 10:10
A magyarországi színész, rendező és dramaturg az Ezeregyéjszaka meséinek egyik legismertebb történetét dolgozta fel, a zenét Venczel Péter, a Kolozsvári Magyar Opera énekese szerezte hozzá, és a váradi társulat rendezője, Vadas László vitte színre.
A darab szereposztásában a bábszínház magyar társulatának néhány művésze is helyet kapott, s ez az akár az Árkádia színpadán is bemutatható darabnak nagyon jót tett, hiszen ezek a színészek gyerekdarabokhoz, gyerekközönséghez szoktak, és úgy látszik, aki egy gyereket le tud foglalni és meg is tud nevettetni, annak egy ilyen színmű meg se kotytyan.
Szőke-Kavinszky András a (nem éppen negyven, talán inkább harminc vagy húsz, de inkább hét) rabló vezéreként ellopta a rivaldafényt mindenkitől, aki egy jelenetben szerepelt vele – szívesen látnánk több színpadi szerepben a jó mozgású, karakteres bábost, aki ráadásul tapasztalt vokálos, ezért különösebb meglepetésre nem adott okot a tény, hogy messze jobban énekelt, mint a többi szereplő.
A zenés-táncos betétekkel csordultig megtöltött darabot és a klasszikus karakterpoénokat (botcsinálta rablók, különböző személyiségjegyekkel, valahogy úgy, mint Hófehérke törpéi, női ruhában táncikáló férfiak stb.) nagyrészt jól vette le a közönség, a rablóbanda belépője például igazi showstopper volt. A szerző, vallomása szerint, az egész család számára élvezhető, szórakoztató darabot kívánt létrehozni, s ez nagyrészt sikerült is, leszámítva azt a tényt, hogy az ígért két óra helyett több mint két és felesre sikeredett a kétfelvonásos előadás, s ez nemcsak a család legkisebb tagjai számára lehetett megerőltető.
A premiert ismét a felújítás alatt álló színházépület színpadán rendezték, úgy, hogy a nézők ülőhelyei is a deszkákra kerültek, mégis odafért egy kétszintes, jócskán megemelt pluszszínpad. A játékos, nevettető darabot a társulat egy hét múlva hátrányos helyzetű, otthonban nevelkedő gyerekeknek ingyenesen mutatja be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok