Évről évre csökken a nagy hagyományokra visszatekintő Árcsói Kerámiavásár látogatottsága, amely az Európa egyik legjelentősebb fazekas-központjának számító Korond és egész Hargita megye legfontosabb népművészeti seregszemléje.
2013. augusztus 12., 17:282013. augusztus 12., 17:28
A hétvégén lezajlott idei vásár is negatív tapasztalat volt ilyen szempontból. A vásárt 1978 óta szervezik meg minden évben Korond határában, és ez nem egyszerű \"zsibvásár\", hanem a fazekasmesterség valóban rangos seregszemléje, hiszen a mesterek portékájuk legjavát hozzák el ilyenkor, nem titkoltan versengve egymással. Ami nem véletlen, hiszen a korondiak szerint \"amióta a világ világ, mindig fazakaltak\", a generációról generációra átöröklődött, az egyéni kreativitás és tapasztalat függvényében folyton változó, alakuló technikák pedig ezen a vásáron tekinthetők át a legkönnyebben.
Egy ideje egyre többször, egyre több helyen esik szó a kísérletezésről és a megújhodásról Korondon, ami jó néhány kerámiakészítő mester munkáin jelentkezik is, olykor egyedi motívumkincs, sajátos formavilág jellemzi ezeket az alkotásokat.
Katona Mihály, a község polgármestere is \"szakmai találkozóként\" emlegeti elsősorban a vásárt, amelyre szerinte nagy szükség van. Mint mondta, a korábbi évekhez képest idén nem került sor a munkák zsűrizésére, díjazására, csupán emléklapot vehettek át az itt kiállítók, de ez nem jelenti azt, hogy lankadt volna az érdeklődés a népművészettel foglalkozó szakemberek részéről a kerámia iránt.
\"Jövőre még jobban átgondoljuk, s már most, a kiállítás zárásakor kezdjük szervezni a következő vásárt\" – nyilatkozta a polgármester, aki szerint feltétlenül szükség van újításokra, hogy a megcsappant érdeklődést fokozni tudják, mint mondta, a kiállított tárgyakat is \"más szemmel fogják szemlézni\", részleteket azonban egyelőre nem árult el.
A szervezők mindent elkövettek, hogy odacsalják a turistákat, csakhogy a tömeg elmaradt, nem volt olyan jelentős a vásárlóerő, mint öt-hat évvel korábban. Pedig a kerámia mellett bőven jut hely ilyenkor más kézműveseknek – a fafaragóknak, a bőrdíszműveseknek –, de a kitelepedett vendéglátósok is bemutatták tudásukat, a legkülönbözőbb ínycsiklandó helyi specialitások jelentek meg az alkalmi kifőzdékben.
A sokféle ingyenes program – a népdalvetélkedő, a népi tánc, az abásfalvi hagyományőrző cigányzenekar muzsikája – is a turistacsalogatást, az érdeklődés fokozását szolgálta. Szombaton a vásár kiegészítéseként sakkverseny is lezajlott, amely a maga 58 részvevőjével nemzetközinek nevezhető – mondta Szente Kálmán körzeti iskolaigazgató, a verseny létrehozója. Az idei verseny immár az ötödik volt, így lassan szerves része lesz a kézműves vásárnak.
Simó Márton
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!