Fotó: BAko zoltan
Január elsején immár 16. alkalommal koszorúzták meg Marosvásárhelyen Petőfi Sándor szobrát a költő születésnapján. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megyei szervezete által tartott megemlékezésre a szoborállítás óta minden évben sor kerül.
2016. január 03., 18:582016. január 03., 18:58
A szobrot 2000. december 16-án avatták fel, az EMKE mozgósításának köszönhetően pedig az év első napján déli fél egykor marosvásárhelyi és a környező településekről érkezett magyarok gyűlnek össze évről évre, hogy emlékezzenek Petőfi Sándor születésére.
Ezelőtt 193 évvel, 1823-ban Kiskörösön január 1-jén jegyezték be a későbbi költőt az evangélikus egyház keresztelési anyakönyvébe Alexander néven, és mára már ezt az időpontot tartják a születése napjának. Maga a költő is ezt jelölte meg születési időpontként. Idén közel száz résztvevő jelent meg a Kossuth és Arany János utca kereszteződésénél lévő parkban, hogy tisztelegjen a költő emléke előtt a Hunyadi László szobrászművész készítette szobornál annak ellenére, hogy a hosszantartó enyhébb téli napok hirtelen fagyosra fordultak.
Petőfi szellemében kezdték az évet
Kilyén Ilka színművésznő, az EMKE megyei elnöke beszédében rámutatott, hogy az egybegyűltek Petőfi szellemében kezdhetik el az új évet. „Ebben a városban ma is él a költő” – mondta, arra utalva, hogy két nappal eltűnése előtt, 1849. július 29-én újból Marosvásárhelyen járt Petőfi, itt írta utolsó levelét feleségének.
„Szintén ma az útban mondta (Bem tábornok, szerk. megj.), hogy neked itt, Marosvásárhelyt csináljunk szállást, s ide hozzalak. Nekem is ez a fő vágyam, de amíg erősebb lábra nem állunk, a szomszédban levő oroszok irányában, addig ezt tenni nem merem. (...) De mihelyt némileg biztos lesz e hely, az lesz első dolgom, meg lehetsz felőle győződve” – írta a költő ebben a levelében feleségének, Szendrey Júliának. Petőfi életrajzírói szerint Marosvásárhelyen posztó őrnagyi egyenruhát rendelt, amit már soha nem tudott viselni.
Mindig lesznek „zarándokok”
Ötvös József vártemplomi református lelkipásztor szólt ezután az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: ahogyan az eltelt tizenhat év folyamán mindig voltak vásárhelyiek, akik a január elsejei hideg, mostoha időjárás ellenére eljöttek a szoborhoz, ezután is lesznek, „mert minden magyarban és vásárhelyi magyarban él egy Petőfi” felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Ézsaiás próféta 137. zsoltárához hasonlóan, »Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket« – üzente az Úr Ézsaiás prófétán keresztül. A költő emléke is úgy vigasztalja a reményvesztetteket ebben a városban. S ugyancsak a próféta által mondottakra (»Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele«) rímel a Petőfi-sor: »Elhull a virág, eliramlik az élet...« Szívünkbe zártuk ezt a napot annak ellenére, hogy nem biztos, hogy a születésének a napja, hisz magam is láttam a kiskörösi evangélikus anyaköyvben a január elsejei keresztelési bejegyzést. De nem is az a lényeg, hogy valójában melyik napon jött a világra, hanem az, hogy ő volt nekünk” – mondta a lelkész.
Kilyén László színművész a költő Karácsonkor című versét mondta el, majd az emlékezés koszorúit helyezték el a szobor talapzatán a Történelmi Vitézi Rend, az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, valamint magánszemélyek részéről. Végül az egybegyűltek a két himnusz előtt megzenésített Petőfi-dalokat énekeltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!