Fotó: BAko zoltan
Január elsején immár 16. alkalommal koszorúzták meg Marosvásárhelyen Petőfi Sándor szobrát a költő születésnapján. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megyei szervezete által tartott megemlékezésre a szoborállítás óta minden évben sor kerül.
2016. január 03., 18:582016. január 03., 18:58
A szobrot 2000. december 16-án avatták fel, az EMKE mozgósításának köszönhetően pedig az év első napján déli fél egykor marosvásárhelyi és a környező településekről érkezett magyarok gyűlnek össze évről évre, hogy emlékezzenek Petőfi Sándor születésére.
Ezelőtt 193 évvel, 1823-ban Kiskörösön január 1-jén jegyezték be a későbbi költőt az evangélikus egyház keresztelési anyakönyvébe Alexander néven, és mára már ezt az időpontot tartják a születése napjának. Maga a költő is ezt jelölte meg születési időpontként. Idén közel száz résztvevő jelent meg a Kossuth és Arany János utca kereszteződésénél lévő parkban, hogy tisztelegjen a költő emléke előtt a Hunyadi László szobrászművész készítette szobornál annak ellenére, hogy a hosszantartó enyhébb téli napok hirtelen fagyosra fordultak.
Petőfi szellemében kezdték az évet
Kilyén Ilka színművésznő, az EMKE megyei elnöke beszédében rámutatott, hogy az egybegyűltek Petőfi szellemében kezdhetik el az új évet. „Ebben a városban ma is él a költő” – mondta, arra utalva, hogy két nappal eltűnése előtt, 1849. július 29-én újból Marosvásárhelyen járt Petőfi, itt írta utolsó levelét feleségének.
„Szintén ma az útban mondta (Bem tábornok, szerk. megj.), hogy neked itt, Marosvásárhelyt csináljunk szállást, s ide hozzalak. Nekem is ez a fő vágyam, de amíg erősebb lábra nem állunk, a szomszédban levő oroszok irányában, addig ezt tenni nem merem. (...) De mihelyt némileg biztos lesz e hely, az lesz első dolgom, meg lehetsz felőle győződve” – írta a költő ebben a levelében feleségének, Szendrey Júliának. Petőfi életrajzírói szerint Marosvásárhelyen posztó őrnagyi egyenruhát rendelt, amit már soha nem tudott viselni.
Mindig lesznek „zarándokok”
Ötvös József vártemplomi református lelkipásztor szólt ezután az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: ahogyan az eltelt tizenhat év folyamán mindig voltak vásárhelyiek, akik a január elsejei hideg, mostoha időjárás ellenére eljöttek a szoborhoz, ezután is lesznek, „mert minden magyarban és vásárhelyi magyarban él egy Petőfi” felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Ézsaiás próféta 137. zsoltárához hasonlóan, »Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket« – üzente az Úr Ézsaiás prófétán keresztül. A költő emléke is úgy vigasztalja a reményvesztetteket ebben a városban. S ugyancsak a próféta által mondottakra (»Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele«) rímel a Petőfi-sor: »Elhull a virág, eliramlik az élet...« Szívünkbe zártuk ezt a napot annak ellenére, hogy nem biztos, hogy a születésének a napja, hisz magam is láttam a kiskörösi evangélikus anyaköyvben a január elsejei keresztelési bejegyzést. De nem is az a lényeg, hogy valójában melyik napon jött a világra, hanem az, hogy ő volt nekünk” – mondta a lelkész.
Kilyén László színművész a költő Karácsonkor című versét mondta el, majd az emlékezés koszorúit helyezték el a szobor talapzatán a Történelmi Vitézi Rend, az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, valamint magánszemélyek részéről. Végül az egybegyűltek a két himnusz előtt megzenésített Petőfi-dalokat énekeltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!