
2009. október 30., 11:392009. október 30., 11:39
A szatmári Brighella Bábtársulat ebben az évadban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A társulat egy-egy meseelőadása általában több mint 20 alkalommal kerül színpadra. A legutóbb bemutatott, a nagy meseíró, Benedek Elek évfordulója alkalmából színre vitt Égig érő fát a tervek szerint 35-ször játsszák, mivel már az első előadásai komoly közönségsikerre tettek szert. A Brighella bábosai egyébként évadonként három előadást mutatnak be, idén 1300 bérletesük van. A bérletesek hétköznaponként járhatnak színházba, óvodai, iskolai program keretében, a bérletszünetes szabadelőadásokat pedig szombatonként tartják majd.
Szilágyi Regina, a szatmárnémeti Brighella bábtársulat vezető rendezője lapunk kérdésére elmondta, kezdetben a Marco alapítvány keretében indította útjára a bábszínházat. „Dramaturgiát és rendezői szakot végeztem, ám alapvetően a bábozás érdekelt igazán. Kezdetben évekig egy pincében adtuk elő darabjainkat” – számolt be a kezdeti nehézségekről Szilágyi.
„2003-ban csatlakoztunk a megyei tanács fennhatósága alá tartozó Északi Színházhoz. Azóta a színház emeleti pódiumtermében adjuk elő műsorainkat” – részletezte a tagozatvezető. A szatmári bábosok életében fontos szerepet játszott a helyszínváltás, az új teremben sokkal jobbak a feltételek. A rendezőn kívül négy színész és egy bábkészítő igyekszik a gyerekek kedvében járni. „Igyekszünk szakítani a klasszikus lepedős, kesztyűsbábos előadásokkal, interaktív darabokat mutatunk be, ahol ember és báb együtt játszik” – tette hozzá Szilágyi.
Az Égig érő fa előadásain például bármelyik kis néző kiállhatja a királykisasszony megmentéséért rendezett próbákat. „Senkit sem kényszerítünk, csak megkérdezzük, akad-e vállalkozó. Van, hogy a bátrabbak jelentkeznek, nekik különböző feladatokat kell teljesíteniük, ám ha nincsenek önkéntesek, folytatjuk az előadást” – mesélte a bábosok vezetője.
A szatmári előadás „szereplői” a mindennapi élet használati tárgyai közül keltek életre. A földi világ kellékei fából, zsákból, nemezből készültek, az égieké fémből. „A fa kötelek sokasága, a vaddisznó egy öntözőkannából alakult át, a nyúl pedig habverőből” – mutatta be a darab szereplőit Szilágyi, aki szerint a bábszínház nagyon fontos szerepet játszik a gyerekek szellemi fejlődésében.
„Az égig érő növény szinte mindegyik nép mitológiájában szerepel. A most bemutatott történetben az életfa allegóriája. Szilágyi úgy véli, korábban a bábszínház segített a gyerekeknek eljutni egy érdekes, különleges másik világba. „Manapság elég bekapcsolni a tévét, és máris távoli földrészeken vagy a világűrben kalandozunk. Ez az előadás már nem a konkrét mitikus világba kalauzolja a kicsiket, hanem a nyelvezete révén kápráztatja el őket. A régies, nyelvjárási elemekkel teletűzdelt szöveg ragadja magával képzeletüket, viszi el egy kihalóban lévő népi kultúrába” – magyarázta a szatmári bábos.
A Benedek Elek meséjéből készült, Nagy Tamás, Bandura Tibor és Nagy Anikó színpadra vitte előadás közönségsikernek örvend, így október 21-i bemutatója óta már tízszer játszották. A szatmári bábosok az Égig érő fával turnézni is fognak a megye különböző településein. Közben már gőzerővel készülnek a Holle anyó című mesejáték bemutatójára, amelyet a színház nagytermében visz majd színpadra Szilágyi Regina.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.