
2009. október 30., 11:392009. október 30., 11:39
A szatmári Brighella Bábtársulat ebben az évadban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A társulat egy-egy meseelőadása általában több mint 20 alkalommal kerül színpadra. A legutóbb bemutatott, a nagy meseíró, Benedek Elek évfordulója alkalmából színre vitt Égig érő fát a tervek szerint 35-ször játsszák, mivel már az első előadásai komoly közönségsikerre tettek szert. A Brighella bábosai egyébként évadonként három előadást mutatnak be, idén 1300 bérletesük van. A bérletesek hétköznaponként járhatnak színházba, óvodai, iskolai program keretében, a bérletszünetes szabadelőadásokat pedig szombatonként tartják majd.
Szilágyi Regina, a szatmárnémeti Brighella bábtársulat vezető rendezője lapunk kérdésére elmondta, kezdetben a Marco alapítvány keretében indította útjára a bábszínházat. „Dramaturgiát és rendezői szakot végeztem, ám alapvetően a bábozás érdekelt igazán. Kezdetben évekig egy pincében adtuk elő darabjainkat” – számolt be a kezdeti nehézségekről Szilágyi.
„2003-ban csatlakoztunk a megyei tanács fennhatósága alá tartozó Északi Színházhoz. Azóta a színház emeleti pódiumtermében adjuk elő műsorainkat” – részletezte a tagozatvezető. A szatmári bábosok életében fontos szerepet játszott a helyszínváltás, az új teremben sokkal jobbak a feltételek. A rendezőn kívül négy színész és egy bábkészítő igyekszik a gyerekek kedvében járni. „Igyekszünk szakítani a klasszikus lepedős, kesztyűsbábos előadásokkal, interaktív darabokat mutatunk be, ahol ember és báb együtt játszik” – tette hozzá Szilágyi.
Az Égig érő fa előadásain például bármelyik kis néző kiállhatja a királykisasszony megmentéséért rendezett próbákat. „Senkit sem kényszerítünk, csak megkérdezzük, akad-e vállalkozó. Van, hogy a bátrabbak jelentkeznek, nekik különböző feladatokat kell teljesíteniük, ám ha nincsenek önkéntesek, folytatjuk az előadást” – mesélte a bábosok vezetője.
A szatmári előadás „szereplői” a mindennapi élet használati tárgyai közül keltek életre. A földi világ kellékei fából, zsákból, nemezből készültek, az égieké fémből. „A fa kötelek sokasága, a vaddisznó egy öntözőkannából alakult át, a nyúl pedig habverőből” – mutatta be a darab szereplőit Szilágyi, aki szerint a bábszínház nagyon fontos szerepet játszik a gyerekek szellemi fejlődésében.
„Az égig érő növény szinte mindegyik nép mitológiájában szerepel. A most bemutatott történetben az életfa allegóriája. Szilágyi úgy véli, korábban a bábszínház segített a gyerekeknek eljutni egy érdekes, különleges másik világba. „Manapság elég bekapcsolni a tévét, és máris távoli földrészeken vagy a világűrben kalandozunk. Ez az előadás már nem a konkrét mitikus világba kalauzolja a kicsiket, hanem a nyelvezete révén kápráztatja el őket. A régies, nyelvjárási elemekkel teletűzdelt szöveg ragadja magával képzeletüket, viszi el egy kihalóban lévő népi kultúrába” – magyarázta a szatmári bábos.
A Benedek Elek meséjéből készült, Nagy Tamás, Bandura Tibor és Nagy Anikó színpadra vitte előadás közönségsikernek örvend, így október 21-i bemutatója óta már tízszer játszották. A szatmári bábosok az Égig érő fával turnézni is fognak a megye különböző településein. Közben már gőzerővel készülnek a Holle anyó című mesejáték bemutatójára, amelyet a színház nagytermében visz majd színpadra Szilágyi Regina.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.