
2009. október 30., 11:392009. október 30., 11:39
A szatmári Brighella Bábtársulat ebben az évadban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A társulat egy-egy meseelőadása általában több mint 20 alkalommal kerül színpadra. A legutóbb bemutatott, a nagy meseíró, Benedek Elek évfordulója alkalmából színre vitt Égig érő fát a tervek szerint 35-ször játsszák, mivel már az első előadásai komoly közönségsikerre tettek szert. A Brighella bábosai egyébként évadonként három előadást mutatnak be, idén 1300 bérletesük van. A bérletesek hétköznaponként járhatnak színházba, óvodai, iskolai program keretében, a bérletszünetes szabadelőadásokat pedig szombatonként tartják majd.
Szilágyi Regina, a szatmárnémeti Brighella bábtársulat vezető rendezője lapunk kérdésére elmondta, kezdetben a Marco alapítvány keretében indította útjára a bábszínházat. „Dramaturgiát és rendezői szakot végeztem, ám alapvetően a bábozás érdekelt igazán. Kezdetben évekig egy pincében adtuk elő darabjainkat” – számolt be a kezdeti nehézségekről Szilágyi.
„2003-ban csatlakoztunk a megyei tanács fennhatósága alá tartozó Északi Színházhoz. Azóta a színház emeleti pódiumtermében adjuk elő műsorainkat” – részletezte a tagozatvezető. A szatmári bábosok életében fontos szerepet játszott a helyszínváltás, az új teremben sokkal jobbak a feltételek. A rendezőn kívül négy színész és egy bábkészítő igyekszik a gyerekek kedvében járni. „Igyekszünk szakítani a klasszikus lepedős, kesztyűsbábos előadásokkal, interaktív darabokat mutatunk be, ahol ember és báb együtt játszik” – tette hozzá Szilágyi.
Az Égig érő fa előadásain például bármelyik kis néző kiállhatja a királykisasszony megmentéséért rendezett próbákat. „Senkit sem kényszerítünk, csak megkérdezzük, akad-e vállalkozó. Van, hogy a bátrabbak jelentkeznek, nekik különböző feladatokat kell teljesíteniük, ám ha nincsenek önkéntesek, folytatjuk az előadást” – mesélte a bábosok vezetője.
A szatmári előadás „szereplői” a mindennapi élet használati tárgyai közül keltek életre. A földi világ kellékei fából, zsákból, nemezből készültek, az égieké fémből. „A fa kötelek sokasága, a vaddisznó egy öntözőkannából alakult át, a nyúl pedig habverőből” – mutatta be a darab szereplőit Szilágyi, aki szerint a bábszínház nagyon fontos szerepet játszik a gyerekek szellemi fejlődésében.
„Az égig érő növény szinte mindegyik nép mitológiájában szerepel. A most bemutatott történetben az életfa allegóriája. Szilágyi úgy véli, korábban a bábszínház segített a gyerekeknek eljutni egy érdekes, különleges másik világba. „Manapság elég bekapcsolni a tévét, és máris távoli földrészeken vagy a világűrben kalandozunk. Ez az előadás már nem a konkrét mitikus világba kalauzolja a kicsiket, hanem a nyelvezete révén kápráztatja el őket. A régies, nyelvjárási elemekkel teletűzdelt szöveg ragadja magával képzeletüket, viszi el egy kihalóban lévő népi kultúrába” – magyarázta a szatmári bábos.
A Benedek Elek meséjéből készült, Nagy Tamás, Bandura Tibor és Nagy Anikó színpadra vitte előadás közönségsikernek örvend, így október 21-i bemutatója óta már tízszer játszották. A szatmári bábosok az Égig érő fával turnézni is fognak a megye különböző településein. Közben már gőzerővel készülnek a Holle anyó című mesejáték bemutatójára, amelyet a színház nagytermében visz majd színpadra Szilágyi Regina.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.