
Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 16., 10:042010. augusztus 16., 10:04
Három csodás éjszaka, amikor fény árad a Kőlik-barlang szájából, a jeladásként használt régi őrtüzek idejét elevenítve fel. Napnyugta után a falu apraja-nagyja és a messziről érkezők egyaránt nekivágnak a hegynek a Kőlik felé vezető köves úton, hogy le ne maradjanak a máréfalvi csodáról.
Ahogy a hegy alatti kis tisztás benépesedik, és a kialakított amfiteátrumszerű ülőhelyek megtelnek, a halk morajban azt hallani: ez jobb, mint a moziban. És valóban, amikor felcsendül az ősi rigmus, felvonul a mintegy száz máréfalvi gyermek, asszony és férfi, énekszóban, versben elbeszélve a tatárjárás korát idéző legendát, az nem egy mindennapi látvány, bár a cselekmény egyszerű: lakodalomra készülődnek a faluban, amikor a Kőlikból kilőtt tüzes nyilak fénycsóvái kettészelik a sötét égboltot.
Ez jelzi: itt a tatár. A világon dúló Batu Kán népe elől a biztonságot nyújtó Kőlikba menekülnek a máréfalviak, de egy idő után elfogy az élelmük. Úgy tűnik, a pusztulás vár a maroknyi népre, míg végül a székely furfang menti meg őket. Hatalmas kürtöskalácsot sütnek, azt dugják ki a Kőlikból, hadd lássa a tatár, van még elegendő élelem. A csoda megtörténik: a tatár horda elvonul, a fiatalok egybekelnek, a falu népe pedig örömtánccal, vigassággal ünnepli a mirákulumot.
Ez a misztériumjáték maga a csoda, a máréfalviak ugyanis mindenféle profi színtársulatnál hitelesebb tolmácsolói a legendának. Az egyik főszereplő, Székely Béla elmondása szerint nem hagyná ki soha ezt a szereplést. Ő a hétköznapokban kőművesként dolgozik, gyakran külföldön, így idén a munka során kialakult kapcsolatai révén Szlovákiából is érkeztek megnézni a mirákulumot, valamint Béla bácsit, aki játékában teljes átéléssel testesítette meg a falusi lakodalom vőfélyszerepét.
A mirákulum titka, vonzereje minden bizonynyal ebben rejlik, mert aki egyszer is szem- és fültanúja volt az előadásnak, az a következő év augusztus derekán is azt várja majd, hogy kigyúljon a fény a Kőlikban, és ismét nekivághasson a Leshegynek, csodát látni.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.