Magyar Örökség díjjal tüntetik ki a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő családot – adta hírül a Háromszék napilap.
2015. december 15., 09:302015. december 15., 09:30
Az elismerést december 19-én adják át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában, ahol Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója méltatja a Sütő család művészetét.
Vargha szerint a Sütő család fél évezredes munkássága összmagyar sikertörténet. Az elismerést Sütő Levente Lehel néprajzkutató és Sütő István faipari mérnök, a népművészet mesterei veszik át. A Sütő család és a Kovászna megyei Vargyas története immár 446 esztendeje elválaszthatatlan. A bútorfestés és -faragás hagyományát 15 nemzedék adta apáról fiúra egészen napjainkig.
Ma Levente Lehel, Gábor Csaba, illetve Gábor Csaba fiai: István, Béla József és az ifjabb Gábor élteti a mesterséget, őrzi az erdélyi bútorfestés és fafaragás hagyományát. Bútoraik egyedi darabok, soha nem készül két egyforma.
Nagyrészt kézi szerszámokkal folyik az asztalosmunka is. Minden, a régi székely háztartásban fellelhető bútort készítenek, a hagyományhoz és a funkcionalitáshoz szigorúan ragaszkodva (szerkezeti megoldásokban, illesztésekben stb.), de készítenek a hagyományoshoz közel álló stílusban olyan darabokat is, melyek nem léteztek őseik munkái közt, a modern háztartásban viszont szükségesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!