2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
A művész elsőként 1996-os vizsgafilmjét, a porral és kővel létrehozott Ikaroszt vetítette. Elmesélte, hogy nézett ki a stúdió, ahol az animációt készítette: elmondása szerint jobban hasonlított egy kőfejtőre, mint művészi munka helyszínére – a filmben a kő-Ikarosz kap szárnyra. Ezután megnézhettük a Z+, majd Viva nevű magyar zenei tévécsatornának készített, néhány másodperces klipeket – a tévéknél csatornaazonosítóknak nevezik ezt a műfajt. A rendező elmondta: bár rendelésre készültek ezek a rövid animációk, az alkotó szabadsága mégis korlátlan lehetett. \"Előálltam egyszerre nagyjából harminc szinopszissal, ebből válogattunk ki néhányat, amelyekből film készült\" – mesélte M. Tóth Géza, aki elmesélte, hogy ez a feszített munkatempó számára nem megerőltető. A közönség többször hangosan nevetett a vetítés közben: volt karácsonyfára akasztott öngyilkos télapó, hárfán heavy metalt játszó mennybe ment gitáros és sok groteszk figura. A filmek különböző technikákkal készültek, és M. Tóth Géza úgy véli, akkor lehet egy animációs filmes munkássága változatos, ha minden témához képes megtalálni a megfelelő anyagot és technológiát, legyen az rajzolt, bábokkal \"eljátszatott\" vagy akár teljes egészében digitális film.
A rendező komoly klasszikus műveltséggel rendelkezik, s ehhez hozzátartozik a komolyzenei művek beható ismerete. Bartók Béla A csodálatos mandarin című operájának 2006-os előadását helyben improvizált vetítéssel kísérte, a kotta alapján követve a muzsikát. A hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adta elő, Kocsis Zoltán karmester vezetésével. A képek a zenészek háta mögé kifeszített vásznon pörögtek. Következő hasonló projektjénél, A kékszakállú herceg váránál már másképp gondolkodott: a vetítés a színpad állandó hátteréül szolgáló függönyön futott. M. Tóth Géza azt mondta, ha egy klasszikus zenei koncerten vetítővászon fogadja a közönséget, az megzavarodik: nem tudja, filmet lát majd, vagy koncertet hall. A lényeg pedig az lenne, hogy a képek hangszerként, szervesen illeszkedjenek a zenébe. A Maestro című alkotást a maga vezette Kedd Animációs Stúdió segítségével készítette a rendező. A 2007-es Oscar-díj-kiosztón jelöltként vehetett részt a filmes csapat a kakukkos óra fellépésre készülő művészének történetével. A film digitális technikával készült – M. Tóth Géza azt mondja, ez kizárólag gyakorlati megfontolásból alakult így, hiszen sem azelőtt, sem azóta nem szívesen dolgozik kizárólag számítógéppel. Elmesélte: a siker leginkább a hegymászáshoz hasonlít. \"A legtöbb hegymászóbaleset a lefelé vezető úton történik. Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy ahová felkapaszkodtak, onnan előbb-utóbb le is kell jönni, nem maradhatnak ott örökké – vallja a rendező. – Ezt a lefelé vezető utat kellett mindvégig szem előtt tartanom ahhoz, hogy ne érjen traumaként: a csillogó gáláról hazaérve a villamoson nem ismernek meg az emberek.\"
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok