2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
A művész elsőként 1996-os vizsgafilmjét, a porral és kővel létrehozott Ikaroszt vetítette. Elmesélte, hogy nézett ki a stúdió, ahol az animációt készítette: elmondása szerint jobban hasonlított egy kőfejtőre, mint művészi munka helyszínére – a filmben a kő-Ikarosz kap szárnyra. Ezután megnézhettük a Z+, majd Viva nevű magyar zenei tévécsatornának készített, néhány másodperces klipeket – a tévéknél csatornaazonosítóknak nevezik ezt a műfajt. A rendező elmondta: bár rendelésre készültek ezek a rövid animációk, az alkotó szabadsága mégis korlátlan lehetett. \"Előálltam egyszerre nagyjából harminc szinopszissal, ebből válogattunk ki néhányat, amelyekből film készült\" – mesélte M. Tóth Géza, aki elmesélte, hogy ez a feszített munkatempó számára nem megerőltető. A közönség többször hangosan nevetett a vetítés közben: volt karácsonyfára akasztott öngyilkos télapó, hárfán heavy metalt játszó mennybe ment gitáros és sok groteszk figura. A filmek különböző technikákkal készültek, és M. Tóth Géza úgy véli, akkor lehet egy animációs filmes munkássága változatos, ha minden témához képes megtalálni a megfelelő anyagot és technológiát, legyen az rajzolt, bábokkal \"eljátszatott\" vagy akár teljes egészében digitális film.
A rendező komoly klasszikus műveltséggel rendelkezik, s ehhez hozzátartozik a komolyzenei művek beható ismerete. Bartók Béla A csodálatos mandarin című operájának 2006-os előadását helyben improvizált vetítéssel kísérte, a kotta alapján követve a muzsikát. A hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adta elő, Kocsis Zoltán karmester vezetésével. A képek a zenészek háta mögé kifeszített vásznon pörögtek. Következő hasonló projektjénél, A kékszakállú herceg váránál már másképp gondolkodott: a vetítés a színpad állandó hátteréül szolgáló függönyön futott. M. Tóth Géza azt mondta, ha egy klasszikus zenei koncerten vetítővászon fogadja a közönséget, az megzavarodik: nem tudja, filmet lát majd, vagy koncertet hall. A lényeg pedig az lenne, hogy a képek hangszerként, szervesen illeszkedjenek a zenébe. A Maestro című alkotást a maga vezette Kedd Animációs Stúdió segítségével készítette a rendező. A 2007-es Oscar-díj-kiosztón jelöltként vehetett részt a filmes csapat a kakukkos óra fellépésre készülő művészének történetével. A film digitális technikával készült – M. Tóth Géza azt mondja, ez kizárólag gyakorlati megfontolásból alakult így, hiszen sem azelőtt, sem azóta nem szívesen dolgozik kizárólag számítógéppel. Elmesélte: a siker leginkább a hegymászáshoz hasonlít. \"A legtöbb hegymászóbaleset a lefelé vezető úton történik. Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy ahová felkapaszkodtak, onnan előbb-utóbb le is kell jönni, nem maradhatnak ott örökké – vallja a rendező. – Ezt a lefelé vezető utat kellett mindvégig szem előtt tartanom ahhoz, hogy ne érjen traumaként: a csillogó gáláról hazaérve a villamoson nem ismernek meg az emberek.\"
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok