2011. július 08., 09:352011. július 08., 09:35
A fiatal diplomások a napi híreket már inkább laptopon olvassák, nem a nyomtatott lapokból tájékozódnak.
Az első olvasási szokásokat vizsgáló magyar felmérés az ötvenes évek végén készült. Akkor Jókai Mór regényei voltak a legkapósabbak, különösen A kőszívű ember fiai.
A társadalom értékrendjének változását mutatja, hogy a kilencvenes évektől már az amerikai írók felé fordult a figyelem. Danielle Steel, Robin Cook borzongató vagy éppen andalító regényeinek sikere és a Harry Potter-láz „mind a hétköznapi valóságból való menekülés jelei”. A misztikum és a fantasztikum felé való fordulás eredménye Lőrincz L. László könyveinek sikere is, ő egyébként az utóbbi idők legolvasottabb élő magyar írója. Nagy Attila 2005-ös adatai szerint Wass Albert, Kertész Imre és Márai Sándor is felkerült a tíz legolvasottabb író listájára – ismertette az akkori felmérést Gereben Ferenc, hozzátéve: Esterházy Péter és Konrád György főként a városi értelmiség körében olvasott. A most elkészült és más kimutatások szerint is a könyvolvasásnál a szakirodalom, ismeretterjesztő írások, életrajzok, magazinok mind nagyobb teret hódítanak a szépirodalmi művek rovására. Napjainkban az elmélyültség helyett a gyors olvasás, a könyv átfutása, a belelapozás dívik, a nagy információzuhatagban az embereknek kevés a türelmük egy-egy mű végigolvasására. A frissen érettségizettek harmada, a diplomások hatoda olvas, míg a kevésbé képzett és az idős emberek többsége egyáltalán nem szokott könyvet (végig)olvasni. Az is kiderült, hogy az olvasottabb emberek toleránsabbak és kreatívabbak, mint a könyvet nem forgatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!