Képünk illusztráció
Fotó: Gazprom/Facebook
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról – tájékoztatta az MTI-t a két uniós intézmény szerdán.
2025. december 03., 11:242025. december 03., 11:24
A brüsszeli közlemény szerint a szabályozás – amelyet még az EU-tagországok kormányait képviselő tanácsnak és az EP plénumának is jóvá kell hagynia, hogy véglegessé váljon – jogilag kötelező, fokozatos tilalmat vezet be mind a cseppfolyósított földgáz (LNG), mind az oroszországi vezetékes földgáz importjára 2026 végétől, illetve 2027 őszétől.
A 2025. június 17. előtt kötött rövid távú ellátási szerződések esetén az orosz LNG-importra vonatkozó tilalom 2026. április 25-től, a vezetékes gázra vonatkozó tilalom pedig 2026. június 17-től lesz érvényes.
A hosszú távú szerződések esetén az LNG importjára vonatkozó tilalom 2027. január 1-jétől lesz alkalmazandó. A vezetékes gázimportra vonatkozó hosszú távú szerződések tekintetében a tilalom 2027. szeptember 30-án, de legkésőbb 2027. november 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy a gáztárolási szabályozásban meghatározott célok teljesülnek.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.
A meglévő szerződések módosítása csak szűken behatárolt működési célokra engedélyezett, és nem vezethet a mennyiségek növekedéséhez – jegyezték meg.
Az előzetes engedélyezési eljárás nem vonatkozik olyan nagy gáztermelő országokra, amelyek 2024-ben több mint 5 milliárd köbméter földgázt exportáltak az EU-ba, és amelyek tiltják vagy korlátozzák az orosz gáz importját, illetve olyan országokra, amelyeknek nincs infrastruktúrájuk az importhoz.
arról, hogy az előre meghatározott határidőkre hogyan vet véget az Oroszországból érkező gázimportnak. A nemzeti diverzifikációs terv benyújtásának követelménye vonatkozik azokra a tagállamokra is, amelyek még mindig importálnak orosz olajat. Az intézkedés célja, hogy ezek az országok is leállítsák a behozatalt – írták.
A rendelet záradékot tartalmaz, amely lehetőséget ad a rendelet ideiglenes felfüggesztésére olyan, nem várt fejlemények esetén, amelyek veszélyeztetik egy vagy több tagállam energiaellátásának biztonságát.
Az ideiglenes megállapodást most az uniós tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a hivatalos elfogadás előtt.
Közölték azt is, hogy az Európai Bizottság legkésőbb 2027 végéig jogalkotási javaslatot nyújt be az EU-ba irányuló orosz olajimport fokozatos kivezetésére.
Románia nem importál szenet, nyersolajat, kőolajtermékeket vagy gázt Oroszországból – állítja az energiaügyi minisztérium annak kapcsán, hogy egy Reuters-elemzés szerint több EU-országban is nőtt az Oroszországból származó energiahordozók importja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!