
Súlyos feladat hárul mind az európai, mind a dél-amerikai társadalomra: be kell tölteniük a totalitárius rendszerek után hátramaradt hatalmas morális űrt – vélekedett Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író, aki kedden közönségtalálkozón vett részt Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Irodalom Tanszékén.
2013. május 21., 16:492013. május 21., 16:49
Az óriási érdeklődésre való tekintettel az eseményt három helyszínen lehetett követni: a találkozónak otthont adó amfiteátrum mellett egy másik előadóteremben és a bölcsészkar udvarán is kivetítőn közvetítették a rendezvényt.
Háromnapos kolozsvári látogatásának utolsó állomásán a neves íróval Gabriel Liiceanu, a Humanitas könyvkiadó igazgatója beszélgetett arról, hogy lehet-e fikció nélkül élni. „A kérdésre a válasz egyértelműen nem, hiszen a fikció, az irodalom mindig egy jobb életet mutat számunkra, így folyamatos fejlődésre ösztönöz. Azt is ki merem jelenteni, hogy a modern társadalom az alkotásnak köszönhetően jutott el erre a szintre” – magyarázta Llosa.
Gabriel Liiceanu ezzel szemben úgy vélte, az irodalom két részre osztja a társadalmat: olvasókra és felületes kultúrát fogyasztókra, képzelőerejüket használó emberekre és passzív befogadókra, felsőbb- és alsóbbrendű egyénekre. A kiadó igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy világviszonylatban egyre kisebb a szépirodalmat igénylők köre, egyre többen elégednek meg pusztán szórakoztató műfajokkal. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az alapvetően vallási, de idővel a társadalomba beágyazódott morális értékek fokozatosan összeomlanak.
„Ilyen körülmények között mit vár az irodalomtól?” – tette fel a kérdést Llosának a könyveit román nyelven megjelentető Humanitas vezetője. „Én nem vagyok ennyire pesszimista. Magam is kommunizmusban nőttem fel, és egyértelmű, hogy ma azért más a helyzet. Néhány kivétellel mindegyik totalitárius rendszer összeomlott, mert nem tudta kielégíteni az emberek alapvető igényeit. Elmondhatjuk tehát, hogy a kultúra legnagyobb ellenségét sikerült legyőznünk” – vélekedett a perui író. Hozzátette: noha ma is léteznek a szabadságot korlátozni próbáló kormányok, mégis inkább tökéletlen demokráciáról van szó, amely javítható.
Llosa szerint a modern demokrácia legnagyobb problémája valóban a morális értékek viszonylagossá válása, ugyanakkor azonban a belülről történő lázadás, ellenkezés is folyamatosan jelen van. „Én és más kortárs gondolkodók évtizedekkel ezelőtt önfelszabadító kapitalizmusról álmodtunk, amely széles teret biztosít a kultúrának, a művészeteknek. Ehhez képest kissé más irányba haladt a társadalom, amely a mohóságot helyezi előtérbe. Mindezek azonban csak kis tökéletlenségek, hibák, amelyeket éppen a magaskultúra fogyasztásával lehet kijavítani. Az ránk maradt morális űrt csakis képzelőerővel lehet kitölteni” – fogalmazott Mario Vargas Llosa.
A Nobel-díjas írónak egyébként már elkészült az új regénye, amelynek román nyelvű fordítása A diszkrét hős címmel fog megjelenni ősszel a Humanitas könyvkiadónál. A spanyolul írt kötetet egyébként még nem fordították le egyetlen nyelvre sem.
„A történet Peruban játszódik, amely a tizenöt-húsz évvel ezelőtt tapasztalt mélyszegénységhez képest rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban. A regény főszereplője egy alázatos, szerény családból származó üzletember, aki sajnálatos módon kapcsolatba kerül a maffiával. Nem szeretném elárulni, hogy ki kerül ki győztesen az összetűzésből” – árulta el a közönségtalálkozón Llosa.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!