Súlyos feladat hárul mind az európai, mind a dél-amerikai társadalomra: be kell tölteniük a totalitárius rendszerek után hátramaradt hatalmas morális űrt – vélekedett Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író, aki kedden közönségtalálkozón vett részt Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Irodalom Tanszékén.
2013. május 21., 16:492013. május 21., 16:49
Az óriási érdeklődésre való tekintettel az eseményt három helyszínen lehetett követni: a találkozónak otthont adó amfiteátrum mellett egy másik előadóteremben és a bölcsészkar udvarán is kivetítőn közvetítették a rendezvényt.
Háromnapos kolozsvári látogatásának utolsó állomásán a neves íróval Gabriel Liiceanu, a Humanitas könyvkiadó igazgatója beszélgetett arról, hogy lehet-e fikció nélkül élni. „A kérdésre a válasz egyértelműen nem, hiszen a fikció, az irodalom mindig egy jobb életet mutat számunkra, így folyamatos fejlődésre ösztönöz. Azt is ki merem jelenteni, hogy a modern társadalom az alkotásnak köszönhetően jutott el erre a szintre” – magyarázta Llosa.
Gabriel Liiceanu ezzel szemben úgy vélte, az irodalom két részre osztja a társadalmat: olvasókra és felületes kultúrát fogyasztókra, képzelőerejüket használó emberekre és passzív befogadókra, felsőbb- és alsóbbrendű egyénekre. A kiadó igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy világviszonylatban egyre kisebb a szépirodalmat igénylők köre, egyre többen elégednek meg pusztán szórakoztató műfajokkal. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az alapvetően vallási, de idővel a társadalomba beágyazódott morális értékek fokozatosan összeomlanak.
„Ilyen körülmények között mit vár az irodalomtól?” – tette fel a kérdést Llosának a könyveit román nyelven megjelentető Humanitas vezetője. „Én nem vagyok ennyire pesszimista. Magam is kommunizmusban nőttem fel, és egyértelmű, hogy ma azért más a helyzet. Néhány kivétellel mindegyik totalitárius rendszer összeomlott, mert nem tudta kielégíteni az emberek alapvető igényeit. Elmondhatjuk tehát, hogy a kultúra legnagyobb ellenségét sikerült legyőznünk” – vélekedett a perui író. Hozzátette: noha ma is léteznek a szabadságot korlátozni próbáló kormányok, mégis inkább tökéletlen demokráciáról van szó, amely javítható.
Llosa szerint a modern demokrácia legnagyobb problémája valóban a morális értékek viszonylagossá válása, ugyanakkor azonban a belülről történő lázadás, ellenkezés is folyamatosan jelen van. „Én és más kortárs gondolkodók évtizedekkel ezelőtt önfelszabadító kapitalizmusról álmodtunk, amely széles teret biztosít a kultúrának, a művészeteknek. Ehhez képest kissé más irányba haladt a társadalom, amely a mohóságot helyezi előtérbe. Mindezek azonban csak kis tökéletlenségek, hibák, amelyeket éppen a magaskultúra fogyasztásával lehet kijavítani. Az ránk maradt morális űrt csakis képzelőerővel lehet kitölteni” – fogalmazott Mario Vargas Llosa.
A Nobel-díjas írónak egyébként már elkészült az új regénye, amelynek román nyelvű fordítása A diszkrét hős címmel fog megjelenni ősszel a Humanitas könyvkiadónál. A spanyolul írt kötetet egyébként még nem fordították le egyetlen nyelvre sem.
„A történet Peruban játszódik, amely a tizenöt-húsz évvel ezelőtt tapasztalt mélyszegénységhez képest rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban. A regény főszereplője egy alázatos, szerény családból származó üzletember, aki sajnálatos módon kapcsolatba kerül a maffiával. Nem szeretném elárulni, hogy ki kerül ki győztesen az összetűzésből” – árulta el a közönségtalálkozón Llosa.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
szóljon hozzá!