Hirdetés

Llosa: a kultúra legnagyobb ellenségét legyőztük

Súlyos feladat hárul mind az európai, mind a dél-amerikai társadalomra: be kell tölteniük a totalitárius rendszerek után hátramaradt hatalmas morális űrt – vélekedett Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író, aki kedden közönségtalálkozón vett részt Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Irodalom Tanszékén.

Kőrössy Andrea

2013. május 21., 16:492013. május 21., 16:49

Az óriási érdeklődésre való tekintettel az eseményt három helyszínen lehetett követni: a találkozónak otthont adó amfiteátrum mellett egy másik előadóteremben és a bölcsészkar udvarán is kivetítőn közvetítették a rendezvényt.

Háromnapos kolozsvári látogatásának utolsó állomásán a neves íróval Gabriel Liiceanu, a Humanitas könyvkiadó igazgatója beszélgetett arról, hogy lehet-e fikció nélkül élni. „A kérdésre a válasz egyértelműen nem, hiszen a fikció, az irodalom mindig egy jobb életet mutat számunkra, így folyamatos fejlődésre ösztönöz. Azt is ki merem jelenteni, hogy a modern társadalom az alkotásnak köszönhetően jutott el erre a szintre” – magyarázta Llosa.

Gabriel Liiceanu ezzel szemben úgy vélte, az irodalom két részre osztja a társadalmat: olvasókra és felületes kultúrát fogyasztókra, képzelőerejüket használó emberekre és passzív befogadókra, felsőbb- és alsóbbrendű egyénekre. A kiadó igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy világviszonylatban egyre kisebb a szépirodalmat igénylők köre, egyre többen elégednek meg pusztán szórakoztató műfajokkal. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az alapvetően vallási, de idővel a társadalomba beágyazódott morális értékek fokozatosan összeomlanak.

„Ilyen körülmények között mit vár az irodalomtól?” – tette fel a kérdést Llosának a könyveit román nyelven megjelentető Humanitas vezetője. „Én nem vagyok ennyire pesszimista. Magam is kommunizmusban nőttem fel, és egyértelmű, hogy ma azért más a helyzet. Néhány kivétellel mindegyik totalitárius rendszer összeomlott, mert nem tudta kielégíteni az emberek alapvető igényeit. Elmondhatjuk tehát, hogy a kultúra legnagyobb ellenségét sikerült legyőznünk” – vélekedett a perui író. Hozzátette: noha ma is léteznek a szabadságot korlátozni próbáló kormányok, mégis inkább tökéletlen demokráciáról van szó, amely javítható.

Llosa szerint a modern demokrácia legnagyobb problémája valóban a morális értékek viszonylagossá válása, ugyanakkor azonban a belülről történő lázadás, ellenkezés is folyamatosan jelen van. „Én és más kortárs gondolkodók évtizedekkel ezelőtt önfelszabadító kapitalizmusról álmodtunk, amely széles teret biztosít a kultúrának, a művészeteknek. Ehhez képest kissé más irányba haladt a társadalom, amely a mohóságot helyezi előtérbe. Mindezek azonban csak kis tökéletlenségek, hibák, amelyeket éppen a magaskultúra fogyasztásával lehet kijavítani. Az ránk maradt morális űrt csakis képzelőerővel lehet kitölteni” – fogalmazott Mario Vargas Llosa.

A Nobel-díjas írónak egyébként már elkészült az új regénye, amelynek román nyelvű fordítása A diszkrét hős címmel fog megjelenni ősszel a Humanitas könyvkiadónál. A spanyolul írt kötetet egyébként még nem fordították le egyetlen nyelvre sem.

„A történet Peruban játszódik, amely a tizenöt-húsz évvel ezelőtt tapasztalt mélyszegénységhez képest rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban. A regény főszereplője egy alázatos, szerény családból származó üzletember, aki sajnálatos módon kapcsolatba kerül a maffiával. Nem szeretném elárulni, hogy ki kerül ki győztesen az összetűzésből” – árulta el a közönségtalálkozón Llosa.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
Hirdetés
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
Hirdetés
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
Hirdetés
Hirdetés