
Súlyos feladat hárul mind az európai, mind a dél-amerikai társadalomra: be kell tölteniük a totalitárius rendszerek után hátramaradt hatalmas morális űrt – vélekedett Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író, aki kedden közönségtalálkozón vett részt Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Irodalom Tanszékén.
2013. május 21., 16:492013. május 21., 16:49
Az óriási érdeklődésre való tekintettel az eseményt három helyszínen lehetett követni: a találkozónak otthont adó amfiteátrum mellett egy másik előadóteremben és a bölcsészkar udvarán is kivetítőn közvetítették a rendezvényt.
Háromnapos kolozsvári látogatásának utolsó állomásán a neves íróval Gabriel Liiceanu, a Humanitas könyvkiadó igazgatója beszélgetett arról, hogy lehet-e fikció nélkül élni. „A kérdésre a válasz egyértelműen nem, hiszen a fikció, az irodalom mindig egy jobb életet mutat számunkra, így folyamatos fejlődésre ösztönöz. Azt is ki merem jelenteni, hogy a modern társadalom az alkotásnak köszönhetően jutott el erre a szintre” – magyarázta Llosa.
Gabriel Liiceanu ezzel szemben úgy vélte, az irodalom két részre osztja a társadalmat: olvasókra és felületes kultúrát fogyasztókra, képzelőerejüket használó emberekre és passzív befogadókra, felsőbb- és alsóbbrendű egyénekre. A kiadó igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy világviszonylatban egyre kisebb a szépirodalmat igénylők köre, egyre többen elégednek meg pusztán szórakoztató műfajokkal. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az alapvetően vallási, de idővel a társadalomba beágyazódott morális értékek fokozatosan összeomlanak.
„Ilyen körülmények között mit vár az irodalomtól?” – tette fel a kérdést Llosának a könyveit román nyelven megjelentető Humanitas vezetője. „Én nem vagyok ennyire pesszimista. Magam is kommunizmusban nőttem fel, és egyértelmű, hogy ma azért más a helyzet. Néhány kivétellel mindegyik totalitárius rendszer összeomlott, mert nem tudta kielégíteni az emberek alapvető igényeit. Elmondhatjuk tehát, hogy a kultúra legnagyobb ellenségét sikerült legyőznünk” – vélekedett a perui író. Hozzátette: noha ma is léteznek a szabadságot korlátozni próbáló kormányok, mégis inkább tökéletlen demokráciáról van szó, amely javítható.
Llosa szerint a modern demokrácia legnagyobb problémája valóban a morális értékek viszonylagossá válása, ugyanakkor azonban a belülről történő lázadás, ellenkezés is folyamatosan jelen van. „Én és más kortárs gondolkodók évtizedekkel ezelőtt önfelszabadító kapitalizmusról álmodtunk, amely széles teret biztosít a kultúrának, a művészeteknek. Ehhez képest kissé más irányba haladt a társadalom, amely a mohóságot helyezi előtérbe. Mindezek azonban csak kis tökéletlenségek, hibák, amelyeket éppen a magaskultúra fogyasztásával lehet kijavítani. Az ránk maradt morális űrt csakis képzelőerővel lehet kitölteni” – fogalmazott Mario Vargas Llosa.
A Nobel-díjas írónak egyébként már elkészült az új regénye, amelynek román nyelvű fordítása A diszkrét hős címmel fog megjelenni ősszel a Humanitas könyvkiadónál. A spanyolul írt kötetet egyébként még nem fordították le egyetlen nyelvre sem.
„A történet Peruban játszódik, amely a tizenöt-húsz évvel ezelőtt tapasztalt mélyszegénységhez képest rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban. A regény főszereplője egy alázatos, szerény családból származó üzletember, aki sajnálatos módon kapcsolatba kerül a maffiával. Nem szeretném elárulni, hogy ki kerül ki győztesen az összetűzésből” – árulta el a közönségtalálkozón Llosa.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!