
Súlyos feladat hárul mind az európai, mind a dél-amerikai társadalomra: be kell tölteniük a totalitárius rendszerek után hátramaradt hatalmas morális űrt – vélekedett Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író, aki kedden közönségtalálkozón vett részt Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Irodalom Tanszékén.
2013. május 21., 16:492013. május 21., 16:49
Az óriási érdeklődésre való tekintettel az eseményt három helyszínen lehetett követni: a találkozónak otthont adó amfiteátrum mellett egy másik előadóteremben és a bölcsészkar udvarán is kivetítőn közvetítették a rendezvényt.
Háromnapos kolozsvári látogatásának utolsó állomásán a neves íróval Gabriel Liiceanu, a Humanitas könyvkiadó igazgatója beszélgetett arról, hogy lehet-e fikció nélkül élni. „A kérdésre a válasz egyértelműen nem, hiszen a fikció, az irodalom mindig egy jobb életet mutat számunkra, így folyamatos fejlődésre ösztönöz. Azt is ki merem jelenteni, hogy a modern társadalom az alkotásnak köszönhetően jutott el erre a szintre” – magyarázta Llosa.
Gabriel Liiceanu ezzel szemben úgy vélte, az irodalom két részre osztja a társadalmat: olvasókra és felületes kultúrát fogyasztókra, képzelőerejüket használó emberekre és passzív befogadókra, felsőbb- és alsóbbrendű egyénekre. A kiadó igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy világviszonylatban egyre kisebb a szépirodalmat igénylők köre, egyre többen elégednek meg pusztán szórakoztató műfajokkal. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az alapvetően vallási, de idővel a társadalomba beágyazódott morális értékek fokozatosan összeomlanak.
„Ilyen körülmények között mit vár az irodalomtól?” – tette fel a kérdést Llosának a könyveit román nyelven megjelentető Humanitas vezetője. „Én nem vagyok ennyire pesszimista. Magam is kommunizmusban nőttem fel, és egyértelmű, hogy ma azért más a helyzet. Néhány kivétellel mindegyik totalitárius rendszer összeomlott, mert nem tudta kielégíteni az emberek alapvető igényeit. Elmondhatjuk tehát, hogy a kultúra legnagyobb ellenségét sikerült legyőznünk” – vélekedett a perui író. Hozzátette: noha ma is léteznek a szabadságot korlátozni próbáló kormányok, mégis inkább tökéletlen demokráciáról van szó, amely javítható.
Llosa szerint a modern demokrácia legnagyobb problémája valóban a morális értékek viszonylagossá válása, ugyanakkor azonban a belülről történő lázadás, ellenkezés is folyamatosan jelen van. „Én és más kortárs gondolkodók évtizedekkel ezelőtt önfelszabadító kapitalizmusról álmodtunk, amely széles teret biztosít a kultúrának, a művészeteknek. Ehhez képest kissé más irányba haladt a társadalom, amely a mohóságot helyezi előtérbe. Mindezek azonban csak kis tökéletlenségek, hibák, amelyeket éppen a magaskultúra fogyasztásával lehet kijavítani. Az ránk maradt morális űrt csakis képzelőerővel lehet kitölteni” – fogalmazott Mario Vargas Llosa.
A Nobel-díjas írónak egyébként már elkészült az új regénye, amelynek román nyelvű fordítása A diszkrét hős címmel fog megjelenni ősszel a Humanitas könyvkiadónál. A spanyolul írt kötetet egyébként még nem fordították le egyetlen nyelvre sem.
„A történet Peruban játszódik, amely a tizenöt-húsz évvel ezelőtt tapasztalt mélyszegénységhez képest rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban. A regény főszereplője egy alázatos, szerény családból származó üzletember, aki sajnálatos módon kapcsolatba kerül a maffiával. Nem szeretném elárulni, hogy ki kerül ki győztesen az összetűzésből” – árulta el a közönségtalálkozón Llosa.
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
szóljon hozzá!