Ascher Tamás budapesti rendező, a Gábor Miklós-díj bizottságának elnöke (balról) adta át a díjat Korodi Janka és Pálffy Tibor (középen egymás mellett) színművészeknek Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tamási Áron Színház
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
2025. május 21., 10:592025. május 21., 10:59
A díjat Sepsiszentgyörgyön, a május 20-ai Vihar előadás tapsrendjénél, a színpadon adta át Ascher Tamás budapesti rendező, a Gábor Miklós-díj bizottságának elnöke – közölte a Tamási Áron Színház.
Gábor Miklós Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész volt, rengeteg nagyszerű Shakespeare alakítás kötődik a nevéhez. „Ő volt a hatvanas években a leghíresebb Hamlet”, de játszotta III. Richárdot, a Lear Bolond-ját, Sebastiant a Vízkeresztben, Lysandert a Szentivánéji álomban, Jacques-t az Ahogy tetszikben, Jagot az Othellóban, Prosperót a Viharban, és több más fontos Shakespeare-szerepet is. 1998-ban hunyt el, özvegye, Vass Éva színésznő pedig 2000-ben egy díjat alapított az év legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításának díjazására. Átadására minden évben április 7-én, Gábor Miklós születése évfordulóján, vagy ahhoz közeli időpontban kerül sor, odaítéléséről pedig nem az állam hivatalos szervei, hanem egy szakmai kuratórium dönt.
A Gábor Miklós-díj kuratóriumának elnöke 2000-től 2015-ig, haláláig Koltai Tamás színikritikus volt, jelenleg pedig Ascher Tamás az elnök, további tagok pedig: Meczner János rendező, Spiró György író, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító (a sepsiszentgyörgyi Vihar-előadás szövegének fordítója is), valamint Stuber Andrea színikritikus, aki maga is jelen volt a díj átadásán. Ebben az évben is sok Shakespeare-előadást néztek meg Budapesten és vidéken is, a sepsiszentgyörgyi előadást egyes tagok élőben, mások felvételről látták – mesélte Ascher Tamás. Ő maga nagyon szereti ezt az előadást, Bodó Viktort pedig az egyik legfontosabb, legfantáziadúsabb, legtehetségesebb magyar rendezőnek tartja, akit színész korában tanított is – vallotta, hozzátéve, hogy Bodó akár tragédiában, akár vígjátékban „rettenetes játékosságot szabadít fel a színészekből”.
Ariel és Prospero alakítójára. A Gábor Miklós-díj sepsiszentgyörgyi díjazottjai olyan neves magyar színészek sorába kerültek az elismerés által, mint László Zsolt, Blaskó Péter, Kulka János, Balázs Zoltán, Pogány Judit, Rába Roland, Gálffi László, Cserhalmi György, Hegedűs D. Géza, Csuja Imre, Nagypál Gábor, Takács Kati, vagy az eddig egyetlen erdélyi, Hatházi András.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!