
Százhúsz portréjából rendezett kiállítással ünnepelték a 60 éves Balázs Józsefet a gyergyóalfalvi Galériában, ahol tisztelői, barátai, pályatársai köszöntötték a művészt.
2014. március 18., 18:322014. március 18., 18:32
Balázs József százhúsz portréját állították ki a gyergyóalfalvi Galériában a művész 60. születésnapja alkalmából. A Sövér Elek Alapítvány által szervezett ünnepségen az alfalvi képzőművészt, tanárt, közösségszervezőt annyian köszöntötték, hogy a galéria három helyisége is kevés volt az egybegyűlteknek.
Az alapítvány elnöke, Gál Mihály elmondta: eredetileg hatvan, az ünnepelt által készített portrét akart kiállítani az alkalomra magángyűjteményekből, ehhez képest kétszer annyi alkotás díszítette a falakat. Egy kis szórólapot is tervezett Balázs József pár festményének felhasználásával, de végül egy tekintélyes művészalbumot jelentettek meg száztíz alkotással, A lélek tükrei címmel.
Ráadásul egy családias ünnepet gondolt ki, ahol a 60 éves falustárs tisztelői vesznek részt, ehhez képest megtelt a galéra. Az alfalvi hagyományőrző citerások és énekesek mellett a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Dalkör is fellépett az eseményen. „A múlt rendszerben, amikor sokan nem merték volna felvenni a székely ruhát, ő száz székely ruhás gyermekkel énekeltette el a Rabszolgák kórusát” – emlékezett vissza Leopold Anna a női dalkör tagja.
Márton Árpád Csíkszeredából érkezett, hogy barátjával ünnepeljen. A képzőművész, akit Balázs József – Sövér Elek mellett – mesterének tekint, a portréfestés szépségére, ugyanakkor nehézségére világított rá. Mert aki portrét fest, „annak be kell állnia az ember mögé, ugyanakkor tükröt is kell tartania: a műben művész és modellje egyaránt megjelenik”.
Az Alfaluból elszármazott Márton Árpád elmondta, számára Balázs József az „otthonmaradás példaképe”. „Mi visszük szerteszét a nagyvilágban Alfalu hírét, de ő itt maradt, itthon maradt” – fogalmazott.
Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi művészeti író bevallotta: valahányszor Alfaluba jön, mindig meglepi, hogy a helybéliek mennyire meg tudja becsülni a közösség jeles fiait, talán nem véletlen, hogy Gyergyóalfalu huszonkilenc képzőművésszel büszkélkedhet. A méltató a portréfestést, mint a festészet egyik próbakövét említette: „Embert ábrázolni nagy dolog. Az emberről igazat mondani, nem csak a valót, még nagyobb dolog” – mondta.
Kiemelte Balázs József önarcképét, melyet katona korában készített, így jellemezve az ünnepeltet: „Közkatona ő, ugyanakkor vezéregyéniség”. „A Koránban az olvasható: ha nem lehetsz csillag az égen, akkor legyél lámpás a kunyhóban. Én sosem kerestem az utat, hogy világhírű legyek, nem akartam újítani a képzőművészetben. Azt csináltam, amiről úgy éreztem, hogy tőlem telik” – fogalmazott az ünnepelt, megköszönve a közösségnek, hogy „befogadott és felnevelt” egy festőgenerációt.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!