
2011. február 08., 10:322011. február 08., 10:32
„A magyar kormány úgy döntött, hogy a magyar film eddigi pluralitását biztosító, demokratikus önigazgatási struktúra helyett egyszemélyes irányítási rendszert vezet be. Úgy látjuk, hogy ez a döntés veszélyeztetheti a magyar film eddigi sokszínűségét” – áll a nyilatkozatban, amely szerint semmilyen haszonelvűség, a gazdasági helyzet félreértelmezése, politikai szándék vagy szubjektív megítélés nem indokolhatja a magyar film „tönkretételét”.
A „magyar film barátaihoz” címzett nyilatkozatot Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György és Tarr Béla írta alá, a támogatók között további 42 külföldi filmes neve szerepel, köztük Michael Haneke osztrák, Aki Kaurismäki finn, Gus Van Sant amerikai, Andrzej Wajda lengyel rendező, valamint Hanna Schygulla német és Tilda Swinton brit színésznő. Az aláírók tulajdonképpen az ellen foglalnak állást, hogy a nemzeti filmszakma megújítása érdekében január közepén két évre kormánybiztossá nevezte ki az Orbán-kormány Andrew G. Vajnát.
Tarr Béla rendező tegnap úgy nyilatkozott, azért tették közzé a dokumentumot, mert az egész magyar filmszakma több mint háromnegyed éve áll, és semmifajta kommunikáció nincs az úgynevezett döntéshozók között. „A kialakult helyzet egészen abszurd, azt sem tudjuk, hová, melyik minisztériumhoz tartozik a film” – jegyezte meg a rendező. Enyedi Ildikó filmrendező eközben azt emelte ki, hogy úgy látják, a jelenlegi kormány alatt egy erős központosítás irányába mennek a dolgok a filmszakma rendszerében, és ennek része Andy Vajna kormánybiztos kinevezése is. „Az állami támogatásnak kultúratámogatást kell jelentenie, az ipart nem is szabad támogatni, mivel az az európai versenyszabályokba ütközik. Bár még nem szembesültünk egyértelmű döntéssel, sokféle fórumon elhangzott, hogy megszüntetik az eddigi filmes intézményrendszert. Elképesztő pazarlásnak és aggasztónak tartom kidobni az ablakon mindazt, ami az elmúlt időszakban megvalósult. 1989-et követően, de még inkább a filmtörvény hatálybalépése, 2004 után kedvező folyamat indult meg a szakmában, nagyon sok fiatal jutott lehetőséghez, minőségi alkotások születtek. Nagyon nem szeretném, ha ismét az lenne, ami 1989 előtt volt, vagyis az határozza meg a filmesek lehetőségeit, hogy éppen ki milyen szemmel néz rájuk” – fogalmazott Enyedi, aki megvédendő értéknek nevezte a filmtörvényt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) struktúráját, valamint azokat a nemzetközi kapcsolatokat és szerződéseket, amelyek a jogszabály és a közalapítvány jegyében születtek. Úgy vélte, ezeket most egyszerűen „lesöpörték az asztalról”. „Embereket, vezetőket mindig le lehet váltani, az MMKA-val valóban voltak problémák, legfőképpen az, hogy az alapítói kör túlságosan be volt betonozva, nem tükrözte a szakma mai állapotát. Mégis sokkal jobban érzem magam demokratikus struktúrákban, mint akár egy nagyon jóindulatú pártfogó felügyelete alatt” – hangsúlyozta Enyedi Ildikó. Elmondta, az államilag garantált támogatási pénzek kifizetésének leállítása miatt a producerek egyre nagyobb része nem tudja teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, illetve óriási kölcsönök felvételére kényszerül.
Andrew G. Vajna egy nappal korábban az MTI-nek adott interjúban közölte: „a hazai filmszakma jelenleg érzékeny, ideges és türelmetlen, ami teljesen érthető, hiszen nem tudják, mit hoz a jövő.” „Meg kell adni a szükséges időt arra, hogy kidolgozzunk egy olyan rendszert, mely az elkerülhetetlen változást szolgálja, amelyben minden forint útját követni lehet. Tanulmányozom a nemzetközi modelleket, fontos, hogy ezeket integráljuk a kialakítandó magyar rendszerbe. Küldetésemnek tekintem a magyar filmszakma egységesítését, illetve azt, hogy megszüntessük a művészfilm-közönségfilm besorolással kapcsolatos előítéleteket. A kettő működhet együtt. Az alap, hogy egy filmnek legyen mondanivalója, és azt szórakoztatóan, fogyaszthatóan, izgalmasan tárja a néző elé. De a filmszakmában nincs recept, mindenkinek saját kreativitása adja a különlegességét” – fejtette ki.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.