
2009. május 27., 10:312009. május 27., 10:31
A sztori életrajzi adatokon alapszik, persze kissé módosítva azokat: a hatvanas évek elején az 1956-ban Amerikába disszidált Fenyő család az akkor még csak tizenéves Mikivel együtt hazatér Magyarországra. A fiú már kinézetével is kirí környezetéből, hiszen a korabeli amerikai ízlés szerint öltözködik, és kívülről fújja a rock and roll sztárok, Jerry Lee Lewis és Buddy Holly számait.
Ez a hatvanas évek Magyarországán nem a legszerencsésebb párosítás: régi cimborái is idegenkednek tőle, Bigali elvtárs, a buzgómócsing párttitkár pedig karhatalommal vet véget első színpadi fellépésének. A zenés-táncos történet során aztán az ellendrukkerek aknamunkája ellenére a szerelem is rátalál, és persze a Ki mit tud?-győzelem jelentette hepiend sem marad el.
Bár a sztori fakocka bonyolultságú, és igazi hollywoodi fordulatokkal operál, a Made in Hungaria mégis élvezetes film. Nem hiányzik belőle ugyanis a humor: Bigali elvtárs képében kitűnően karikírozza a kor egyik meghatározó figuráját, a félművelt, de mégis teljhatalmú pártkádert.
Emellett jól sikerült képi és verbális gegek is viszonylag sűrűn előfordulnak, amelyek a puhuló diktatúra abszurdságára világítanak rá. A lényeget azonban természetesen a zenés-táncos betétek jelentik.
| Magyar zenés film, 100 perc, 2009. Rendezte: Fonyó Gergely. Szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Fenyő Iván, Valentin Titánia, Hegedűs D. Géza, Dunai Tamás, Scherer Péter. Írta: Köbli Norbert, Tasnádi István, Kép: Csukás Sándor. Zene: Fenyő Miklós. Értékelés az 1–5-ös skálán: 4 |
Amelyek meglepően jól sikerültek, a Hungária-slágereket sikerült szervesen beépíteni a történetbe, és a táncjelenetek is kellőképpen visszafogottak és jól koreografáltak ahhoz, hogy ne a gagyibb, hanem a nívósabb hollywoodi musicaleket idézzék fel a nézőben, már csak azért is, mert a színészekről az is kiderül, hogy kitűnően énekelnek.
Ahhoz, hogy a Made in Hungaria kellemes csalódást okozzon a nézőnek, nagy mértékben hozzájárul a színészi gárda alakítása is. A fiatal színészek közül a Mikit játszó Szabó Kimmel Tamás emelkedik ki, aki csöppet sem tűnik rutintalanabbnak, mint a filmbéli ellenlábasát, Rönét, a Csókkirályt játszó Fenyő Iván.
A „régi gárda” tagjai közül Hegedűs D. Géza és Dunai Tamás rutinosan hozzák a rájuk bízott figurát, Scherer Péter viszont Bigali elvtárs szerepében egyszerűen frenetikus. A barna műszálas ingben, szinte hónaljig felhúzott nadrágban megjelenő mitugrász apparatcsik már megjelenésében is nevetséges, de Scherer olyannyira képes életet lehelni a figurába, hogy minden gesztusa, minden megszólalása nyomán biztosított a nevetőgörcs.
A karakter egy-két kiszólása pedig idővel vélhetően szállóigévé válik. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a Made in Hungaria nem csak a flitteres zakóban, elvisesre belőtt séróval közlekedő Fenyő Miki-rajongó jampiknak jön majd be, de azok is élvezni fogják, akik nem feltétlenül Buddy Holly vagy Hungária-lemezekkel a párnájuk alatt alszanak el esténként.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.