Hirdetés

Közelkép: Ökohippi önostorozás lélegzetelállító környezetben

Filmet rég előzött meg ekkora felhajtás, mint James Cameron legújabb fantasy-sci-fijét, az Avatart. Közel egy éve megkezdődött a decemberi premier előtti visszaszámlálás, néhány hónappal ezelőtt pedig néhány moziban már egy hosszabb előzetest is megtekinthettek a „szerencsések.”

Balogh Levente

2009. december 21., 08:582009. december 21., 08:58

Persze nem is csoda, hogy ekkora hírverést csaptak a filmnek, hiszen a Titanic óta ez James Cameron első mozifilmje, ráadásul minden idők legdrágább mozijáról van szó: maga a két és fél órás mű mintegy 300 millió dollárba került, a promóciós kampány és a forgalmazás pedig további 200 milliót emésztett fel.

Mivel pedig 200 millió zöldhasúból nemcsak arra futotta, hogy a hagyományos csatornákon sulykolják ezeket az információkat, de még arra is, hogy a Dr. Csont egyik epizódjában is reklámozzák, nem csoda, ha ez lett minden idők egyik leginkább várt filmje, amely csak a premier napján, pénteken 27 millió dollárt fialt.
Pedig maga a sztori nem sokat árul el arról, hogy tizenöt évig érlelődött. (Cameron állítólag már 1994-ben papírra vetette a történet első változatát, ám eldöntötte: csak akkor vág bele az elkészítésébe, ha meglesz a megfelelő technológia.

Az időt végül akkor látta elérkezettnek, amikor megnézte A gyűrűk urát a moziban, és a számítógépes animáció segítségével megjelenített Gollam meggyőzte arról, hogy a CGI-technológia utolérte a fantáziáját. Persze a szükséges 3D-technika kifejlesztéséhez maga is hozzájárult, a színészek mozgását már forgatás közben a virtuális világban megmutató programnak pedig Steven Spielberg, George Lucas és Peter Jackson is a csodájára járt).

Avatar
Amerikai sci-fi, 166 perc, 2009.
Rendezte: James Cameron.
Szereplők: Sam Worthington, Sigourney Weaver, Zoe Saldana, Joel Moore, Michelle Rodriguez.
Írta: James Cameron.
Kép: Mauro Fiore.
Zene: James Horner, Simon Franglen.
Értékelés az 1-10-es skálán: 7

Szóval maga a sztori, illetve annak fordulatai enyhén szólva nem hatnak olyan revelációs erővel, mint a tíz évvel ezelőtt bemutatott Mátrix vagy annó A csillagok háborúja. Az Avatar tulajdonképpen a jövőbe (2154-ben járunk), egy távoli bolygóra helyezett Farkasokkal táncoló-történet. Jake, a bevetésen megsérült, és ennek nyomán tolókocsiba kényszerült tengerészgyalogos meggyilkolt ikertestvére helyett beugrik az Avatar-programba. Ennek lényege, hogy az Alfa Centauri (a hozzánk legközelebbi csillagrendszer)

A jelzésű csillagja körül keringő gázbolygó, a Polüphémosz Pandora nevű holdján – amely gazdag, a Földéhez hasonló élővilággal rendelkezik, de mivel a légkörben nagy menynyiségű ammónia található, az emberek csupán légzőkészülékkel közlekedhetnek a felszínén – elvegyüljön az őslakos humanoid faj, a na’vik között. Ehhez emberi és na’vi DNS felhasználásával kifejlesztett na’vi testbe költöztetik a tudatát, így tulajdonképpen távirányítással képes működtetni a testet.

A gyönyörű, de veszélyes őserdőben lakó na’vik primitív, törzsi körülmények között élnek, nem ismerik a modern technikát, dárdával és nyíllal vadásznak, tank helyett pedig hatlábú, lószerű vagy ikran nevű, pteronodonhoz hasonlatos lények hátára pattannak. Mindez jelzi, hogy évmilliók alatt kifejlődött, ősi kötelék fűzi őket a bolygóhoz, és annak minden élőlényéhez. Ezt az idillt akarják felborítani a bolygóra érkezett emberek, akik az őserdő letarolására készülnek, ugyanis a na’vik lakóhelye alatt, a föld mélyén található az unobtánium nevű ásvány, amely elképesztően drága, mivel képes leküzdeni a gravitációt.

A na’vi testben tevékenykedő Jake eleinte lelkesen küldi jelentéseit a háromméteres, kék színű lények mindennapjairól a bányatársaság zsoldosseregét vezető Quarritch ezredesnek, ám néhány hónap alatt annyira megkedveli az őslakókat, hogy immár az ő oldalukon száll harcba az emberek ellen.

Az Avatarból (maga a szó a hindu kultúrából származik, a földi világba leszálló istenség inkarnációját jelöli) tehát lépten-nyomon a Farkasokkal táncoló, illetve Az utolsó szamuráj kliséi köszönnek vissza, hiszen ahogy előbbi Dunbar hadnagya és utóbbi Algren századosa a sziú, illetve az ősi japán kultúra megismerése nyomán ellenségből baráttá válik, úgy lesz Jake is a na’vik legelszántabb védelmezőjévé.

Más elemek is ismerősek korábbi alkotásokból: a gonosz bányatársaság motívumával az Emlékmásban találkozhattunk, a lépegető ember irányította harci robot Cameron A bolygó neve haláljából, illetve a Full Metal Panic című animéből van már meg, a dús őserdő borította bolygó pedig A csillagok háborúja Baljós árnyak című részéből.

Maga az egész film így tulajdonképpen egy ökohippi szellemiségű önkritika, a fehér ember, illetve az egész emberiség utópisztikus környezetbe helyezett önostorozása, amiért sikerült kiirtanunk az amerikai indiánokat, illetve amiért folyamatosan raboljuk a Föld természeti kincseit. (Nem kevésbé szájbarágós elem, hogy a bolygó szellemét, az ősanyát Eywának, azaz Évának hívják).

Ráadásul becsúszott néhány bosszantó baki is: ha a Pandorán minden nagytestű állat hatlábú, akkor hol bicsaklott meg az evolúció, azaz a na’vik miért rendelkeznek csupán négy végtaggal? (Már azon a szemponton kívül, hogy így jobban hasonlítanak az emberekhez, ergo könnyebb megbarátkozni és azonosulni velük). Emellett az is kérdés, hogy a lebegő hegyeken, amelyek semmilyen összeköttetésben nincsenek a bolygó vízrendszerével, mi táplálja az állandó vízeséseket?

Mindezek mellett azonban ami a Cameroné, azt meg kell adni neki: a bakiktól eltekintve a Pandora világa meglehetősen aprólékosan kidolgozott, még a na’vik mintegy ezer szóból álló nyelvét is megalkották a film kedvéért. A látványvilág pedig egyszerűen lélegzetelállító, a 3D-moziélményt nehéz leírni, ez tényleg az a film, amelyet lehet ugyan, de nem érdemes torrentről letöltve otthoni számítógépen nézni. A buja őserdő egzotikus növényeit a legnagyobb műgonddal tervezték és rajzolták meg, az állatok pedig a pörölyfejű titanotérosztól a vérengző thanatorig a lehető legéletszerűbbek. A legjobb az a kis repülő, gyíkszerű lény, amelynek szárnyai Leonardo da Vinci helikopterét idézik.

A na’vik megjelenítése is szenzációs, mozgásuk a legkevésbé sem tűnik számítógép-animáltnak, tömegük van, és olyan kecsesek, anynyira illeszkednek az élő szereplőkhöz, hogy egy pillanatra sem tűnik föl: nem valódiak. Ezt az érzést erősíti az is, hogy sikerült a nekik hangjukat kölcsönző színészek arcmimikáját is maradéktalanul bevinni a filmbe (amelynek amúgy 40 százaléka valódi, 60 százaléka pedig komputeranimált elemekből áll), így „élő”, szerethető lényekké váltak.

Az igazi színészek közül Cameron régi „harcostársa”, a sci-fi-műfajban halhatatlanságát az Alien-sorozatban megalapozó Sigourney Weaver emelhető ki.
Mindent összevetve, a nem túl eredeti történet ellenére az Avatar a nem csupán egyszer nézhető filmek kategóriájába tartozik, és a beígért folytatás tekintetében vessük bizalmunkat Cameron mesterbe: A bolygó neve halál és a Terminátor – Az ítélet napja című filmjeivel megmutatta, hogy egy kultuszfilm második része lehet jobb, mint az első. Reméljük, ezúttal sem hagy cserben.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 07., kedd

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén

Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Hirdetés
Hirdetés