
2010. augusztus 11., 10:452010. augusztus 11., 10:45
A nyolcvanas években kultuszfilmmé vált Ragadozó című filmet illetően, most egy magyar direktor kapott rá lehetőséget, hogy túlszárnyalja az eddigi három próbálkozást – amiből kettő a másik alap sci-fi, az Alien-sorozat és a Ragadozó közötti ötvözet, azaz az Alien vs. Predator sorozat részét képezi, de ezek a leggyengébbek –, és kijelenthetjük: ha nem is sikerült túlszárnyalnia az 1987-es alapművet, vagy fölnőnie hozzá, az összes addigi próbálkozás közül mégis ez képes a leginkább megragadni az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült, akkor még az újdonság erejével ható alkotás hangulatát.
Mindezt talán már a történet helyszíne is erősíti, hiszen akárcsak az eredeti, ez is dzsungelben játszódik. Csak éppen a felállás fordított: ezúttal nem az intergalaktikus vadászklán tagjai látogatnak a Földre, hanem az embereket rabolják el, és engedik szabadon saját bolygójuk őserdejében, hogy aztán könnyed hajtóvadászat keretében végezzenek velük.
Persze a ragadozóknál mindig számít, hogy az űzött vad méltó ellenfél legyen, ezért nem nyeszlett gyógyegereket, hanem valódi földi „ragadozókat” importálnak: a válogatott nemzetközi csapat – amelyben több náció képviselője is megtalálható, az amerikai katonától a mexikói bérgyilkosig és a japán jakuzától az orosz tengerészgyalogosig – egy kivétellel mindegyik tagja maga is félelmetes gyilkológép. Közülük a legkeményebb a hallgatag, de kemény katona, Royce, aki azonnal a csapat vezérévé válik.
Ő az, aki rájön, hogy már nem a Földön vannak, és kitalálja, hogy ebben a játékban rájuk az áldozat szerepét osztották, de azt is ő mondja ki először, hogy ehhez a szerepkörhöz a legkevésbé sem fűlik a foga.
Bár ez a történet messze áll attól, hogy az eredetihez hasonlóan alapművé váljon – még akkor is, ha az alapötlet a producerséget is vállaló Robert Rodrigueztől (Alkonyattól pirkadatig, Desperado, Sin City, Grindhouse) származik –, Antal Nimród tulajdonképpen egész jó munkát végzett. Szó nincs a Kontrollhoz hasonló, mélyebb gondolatiságot is sugárzó szerzői filmről, ez egy ízig-vérig hollywoodi rendező mozija (ami nem is csoda, hiszen Antal Los Angelesben született, és az otthoni korszak után ide tért vissza, hogy egyre ismertebb sztárokkal dolgozzon együtt).
| Predators. Amerikai akciófilm, 107 perc, 2010. Rendezte: Antal Nimród. Producer: Elizabeth Avellan, Robert Rodriguez. Szereplők: Adrien Brody, Alice Braga, Topher Grace, Laurence Fishburne, Danny Trejo. Írta: Alex Litvak, Michael Finch. Kép: Pados Gyula. Zene: John Debney. Értékelés az 1–10-es skálán: 7 |
A Ragadozók klasszikus akciófilm, amelyben a Jók küzdenek a Rosszak ellen, és néhány látványos csatajelenet, valamint robbanás után remélhetőleg a Jók győznek. Ezen a sémán belül azonban korrekt végterméket tett le az asztalra, mivel lényegesen jobban sikerült elkapnia a téma lényegét, mint az 1990-es Ragadozó 2-nek. Persze előfordulhat, hogy valóban csak az eredetihez hasonló helyszín teszi, de valahogy mégis olyan, mintha ez lenne az igazi folytatás. Ezt az érzést erősíti, hogy sikerült eltalálni azt is, milyen lehet az a bolygó, amely a kegyetlen ragadozókat szülte. A veszélyes, mérgező növények és a csupa szarv-csupa fog „vadászebek” szervesen illeszkednek abba a képbe, amelyet egy ilyen vérszomjas faj „családi” körülményeiről elképzelünk.
A látvány amúgy is erőssége a filmnek – Pados Gyula operatőr ismét csak a magyar szakemberek hírnevét öregbíti –, és akad néhány kimondottan erős jelenet is. Az egyik legjobban sikerült epizód a jakuza és az egyik ragadozó éjszakai párbaja, amelyet katanával, illetve csuklópengével vívnak.
A film jellegénél fogva nem az az alkotás, amely falrengető színészi teljesítményekről szólna, ennek ellenére a kezdeti furcsállkodás után – vajon mit keres a mindig szívszorongatóan szomorú tekintetű zongorista az emberi trófeákra vadászó űrlények között – már megszokjuk, hogy az ügyeletes kemény legény ezúttal Adrien Brody, aki Roman Polanski holokausztdrámájának főszereplőjeként alapozta meg ismertségét, de azért azóta sem zárkózott be az örökös áldozat karakterébe (lásd a King Kong néhány évvel ezelőtti remake-jét).
Összességében megállapítható, hogy nem a Ragadozók lesz az a film, amely az elkövetkező húsz évben etalonként szolgál majd a sci-fi műfaj alkotói számára, de azért Antal Nimród kihozta azt, amit ebből a sztoriból ki lehetett. A zárójelenet alapján pedig nagyjából egyértelmű, hogy a folytatásban ismét lehet próbálkozni.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.