
2009. július 24., 11:122009. július 24., 11:12
A Pokolba taszítva nagyszerű időzítéssel érkezett. A 2007-es Pókember-film ugyanis már annyira alacsony színvonalúra sikeredett – bár a rajongók még mindig lelkesen éljenezték a rendezőt – hogy már-már attól tartottam, elveszítettünk egy igazi kultikus figurát. A fentebb említett Gonosz halottak mindkét „része”, a Darkman, a Sötétség serege olyan alkotások, amelyekre még az is szívesen emlékezhet vissza, aki amúgy nehezen veszi rá magát egy horrorként aposztrofált film megnézésére. Visszatérő poén volt, de nem minden alapot nélkülöző, hogy Raimi – akit mindig az előbb felsorolt történetekkel határozott meg kicsi, ám lelkes rajongótábora – a filmelőzetesekben és a plakátokon mostantól nem lesz egyéb, mint „a Pókember rendezője” – ami egyfelől megtisztelő, ha azonban az erősen underground műfaj, a horrorkomédia kedvelőinek szemszögéből nézzük, bizony eléggé lehangoló. Ezért is különösen kellemes meglepetés a Pokolba taszítva plakátja, amely a ki tudja, milyen közegből érkezett, moziba járó közönségnek hirdeti: „A Pókember és a Gonosz halottak rendezőjétől”. És merem állítani: akinek inkább a második filmcímtől dobban meg a szíve, egy cseppet sem fog csalódni a 21. század talán legfékevesztettebb horrorvígjátékában.
Kedves, szőke, ifjú bankárhölgy az esti mesénk hercegnője. Van neki palotája is, ahol hercegével építgetik a közös jövőt, miközben karrierjük is felfelé ível. Amikor a kicsit undorító és meglehetősen rémisztő kinézetű (vigyázat, a szuperközeli Raimi kedvence) öregasszony kér haladékot a házára felvett kölcsönre, a lány az áhított előléptetést szem előtt tartva visszautasítja – főnöke ugyanis kedveli, ha alkalmazottja tudja, mit akar. Nos, hősnőnk még nem tudja, milyen hatalmas hibát követ el, hogy úgy mondjam, nem a megfelelő boszorkánnyal packázik. A vénasszony rettenetes átkot vet ki rá, olyat, amitől nemcsak a főszereplő, de a néző is rövid úton elveszíti a fejét. És eszébe fog jutni, hogy bizony a Gonosz halottak című film sem csupán vicces volt.
Raimi ijesztgetései a horrorkomédia legszebb hagyományait követik, és bebizonyítják, lehet valami egyszerre hidegrázósan félelmetes, gyomorforgatóan undorító és rekeszizom-hasogatóan nevettető. De ne kifejezetten a komédia legkifinomultabb, intellektüel formájára gondoljunk: néha már úgy tűnik, a pokolbéli átok lényege az volna, hogy a pórul járt főszereplőnő arcára, szemébe és szájába minél undorítóbb rusnyaságok fröccsenjenek. Külön felhívom a figyelmet a film négylábú szereplőire, a macskára, akinek kilépője és visszatérése egyaránt a film legjobb poénjai közé tartozik, illetve egy démonidéző szeánszra bevontatott hófehér kecskére, akinek rokonszenvesebb a mosolya, mint a legtöbb általam ismert politikusnak.
Azt hiszem, a Pokolba taszítva nagyon jó példa arra, miért is érdemes moziba járni: a multiplexek egyébként apatikus közönsége ebben az esetben nagyszerűen reagál minden apró történésre. A szinte percenként jelentkező rémisztések utáni megkönnyebbült moraj, a sikoltásokkal vegyes sikoltva röhögés, az ijedelem, amitől a fél terem megugrik a székében – ilyesmiktől lesz kifejezetten közösségi élmény a mozizás. Ez a buli, bocsánat, ez a film pedig egy pillanatra sem hagy pihenni. Isten hozott újra köztünk, Raimi bácsi! n Nagy Orsolya
Pokolra taszítva (Drag Me to Hell, amerikai horrorvígjáték, 99 perc, 2009). Rendezte: Sam Raimi. Szereplők: Alison Lohman, Justin Long, Lorna Raver, Dileep Rao, David Paymer, Adriana Barraza. Írta: Sam Raimi és Ivan Raimi. Fényképezte: Peter Deming. Zene: Christopher Young. Értékelés az 1–5-ös skálán: 4
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.