
2009. augusztus 12., 10:092009. augusztus 12., 10:09
A meglehetősen különc angol showman specialitása az, hogy sohasem saját magaként teszi fel a lehető legblődebb kérdéseket interjúalanyainak, hanem három alteregot is „kifejlesztett”: Ali G-t, a fehér rappert, Boratot, a kazah riportert és Brünot, a meleg osztrák divatőrültet. Cohen tv-műsorában rendszeresen váltogatja a figurákat, az első két karakternek pedig már néhány éve elkészült az egész estés filmje is, a Borat emlékezetes sikert is produkált. Nem várathatott hát sokat magára Brüno sem, aki a másik két karakterhez hasonlóan eltúlzott személyiségi jegyekkel rendlkezik: Ali G-hez és Borathoz hasonlóan retardált, és nem egyszerűen meleg – annyira forró, mint egy húszezer wattos hősugárzó. De éppen ezek a jegyek szükségesek ahhoz, hogy a Cohen-féle áldokumentumfilmek működjenek. A szellemileg visszamaradott karakter kiemeli: a hivatalosan normálisnak minősülő hús-vér emberek valójában fikarcnyival sem kulturáltabbak vagy toleránsabbak a fiktív karakternél.
| Amerikai vígjáték, 83 perc, 2009. Rendezte: Larry Charles. Szereplők: Sacha Baron Cohen, Ben Youcef, Alice Evans, Candice Cunningham, Sandra Seeling. Írta: Dan Mazer, Sacha Baron Cohen. Kép: Anthony Hardwick, Wolfgang Held. Zene: Erran Baron Cohen. Értékelés az 1–5-ös skálán: 4. |
Bár a Borathoz hasonlóan a Brüno is az amerikai társdalom előítéleteit és dogmáit teszi nevetségessé, azért Európa is megkapja a magáét. Hiszen Brüno osztrák, így aztán pályafutását az európai divatvilág nevetségessé tételével kezdi. A melírozott frizurájú, elképesztő ruhakölteményekben pompázó álriporter a milánói kifutók legismertebb arcait alázza porig, bemutatva, mennyire önteltek és gátlástalanok, ha a hírnévről van szó: a hatalmas egóval rendelkező divatguru a fanszőrzetét is hajlandó megmutatni, csak hogy szerepelhessen a tévében, az üres fejű szupermodell pedig lelkesen bizonygatja, milyen nehéz dolog is a járás.
Miután azonban beüt a krach – Brünot közbotrányokozás miatt kirúgják a Funky Zeit című műsorból –, elhatározza: világhírű lesz, ehhez pedig a legjobb módszer, ha minden lehetőségek földjére, Amerikába utazik.
Los Angelesben aztán alkalmat is kap arra, hogy megcsillogtassa showmani képességeit, de az izgága, homoszexualitását nem csupán nyíltan vállaló, de azt egyenesen provokatívan hangsúlyozó karakter mindenkinél kiveri a biztosítékot a veterán kanadai politikustól kezdve Harrison Fordig és Paula Abdulig. Itt sem marad el a világsztárok porig alázása: Paula Abdul szemrebbenés nélkül nyilatkozik arról, hogy legfőbb feladatának az emberek megsegítését tartja, miközben egy bútorok híján jó pénzért székként alkalmazott mexikói bevándorló hátán ül.
Brüno világhírért folytatott hajszája közben aztán minden, a nyugati világ számára tabunak számító dogmát kikezd: megpróbál békét teremteni a Közel-Keleten, de sem az izraeli, sem a palesztin fél nem díjazza azt a kezdeményezést, hogy a zsidók kapják vissza a piramisokat, és a terrorista vezér előtt is hiába szidja Oszama bin Ladent, nem hajlandó túszul ejteni. Nem jön be a sztárok körében dúló divat, az afrikai kisfiú örökbe fogadásának ötlete sem: a kis O. J.-t elveszik tőle, mikor kiderül, hogy egy I-Podért cserélte.
A Brüno nem attól üt, hogy alpári altesti poénok sorjáznak benne, hanem attól, hogy ráhúzza a vizes lepedőt az emberek átverésére épülő rendszer minden szereplőjére a kókler médiumtól kezdve az álszent show-műsorvezetőig, s a még álszentebb hittérítőig. Közben pedig nem csupán a homofóbokat állítja pellengérre, hanem a hírnévért mindenre képes sztárokat is, akik számára a homoszexualitás ugyanúgy divat és trend kérdése, mint a fejlődő országokban élő, nehéz sorsú kisgyerekek örökbe fogadása. Sacha Baron Cohen megmutatta: nem Brüno „ferde”, hanem a sztárkultuszba, a sznobériába és a pénzhajhászásba belehülyült világ.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.