Ember és gép, emberi tudat és gépi memória viszonya, öntudatra ébredő mesterséges intelligencia, a korlátlan hatalom lehetősége, ember-gép hibrid – olyan izgalmas kérdések, amelyek hosszú ideje foglalkoztatják már a sci-fi műfaj alkotóit, de amely sohasem volt aktuálisabb, mint most, a 21. században, az egyre inkább a számítógépek és a világháló uralta világban.
2014. április 28., 18:102014. április 28., 18:10
Ezeket a problémákat boncolgatja a Transzncendes című film is, amelyet a rendezőként ezzel az alkotással debütáló, eddig sztároperatőrként tevékenykedő Wally Pfister jegyez, és amely nem tudott új válaszokat hozzátenni a kérdéskörhöz: bizonyos helyzetekben csak a felszínt kapargatja, máshol viszont még megkarcolnia sem sikerül azt.
A sztori egy fiatal tudós házaspárról, Dr. Will és Evelyn Casterről szól, akik a mesterséges intelligencia elismert kutatói. Will közel áll ahhoz, hogy létrehozza a saját öntudattal rendelkező mesterséges intelligenciát, egy, a technológia ilyen irányú fejlődésének következményeitől tartó terrorcsoport azonban halálosan megsebesíti. Evelyn, aki nem hajlandó beletörődni férje elvesztésébe, ezek után úgy dönt, hogy feltölti a férfi tudatát egy szuperszámítógép memóriájába.
Az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia kérdése régi sci-fi toposz, a 2001: Űrodüsszeiától a Terminátorig számos történet alapját képezi. Csakhogy amíg e filmekben a gép az emberiség ellen fordul, a Trnaszcendensben a világ összes számítógépes kutatási adatbázisához korlátlan hozzáféréssel rendelkező Will éppen hogy az emberi nem fejlődését kívánja elősegíteni – a gond csupán az, hogy erre a saját receptjét tartja a legmegfelelőbbnek, amely azonban azzal fenyeget, hogy épp lényegétől, a saját tudattól fosztja meg az egyént.
Ez a filozófiai és erkölcsi dilemma – megfejelve azzal, hogy mennyire oldódik fel az emberi tudat a digitális közegbe ágyazva, illetve hogy mennyire veszíti el a saját maga fölötti kontrollt a korlátlan hatalom igézetében – óriási lehetőségeket rejt magában. (A film címe kétértelmű: a latin „átlépés” kifejezésből ered, ami itt adott, hiszen a főhős tudata az emberi testből a digitális tárolóhelyre lép át, a transzcendens kifejezést ugyanakkor a filozófia és a teológia a természetfölötti hatalom, az istenség megjelölésére is használja; mindez magában hordozza az alapkonfliktust: mennyire képes emberi mivoltát megőrizni egy szinte isteni hatalomra szert tevő entitás).
Csakhogy a Transzcendens nem tud élni a lehetőséggel, annak ellenére sem, hogy a Pfisterrel számos filmben együtt dolgozó, és a sci-fi műfajban is maradandót alkotó kultrendező, Chrisopher Nolan is beszállt a produkcióba executive producerként. A történetet már az elejétől számos logikátlan fordulat gyengíti, bizonyos megoldások és fordulatok hiteltelenek, a történet kidolgozatlan, és számos karakter csak amolyan töltelékként lebeg a semmiben.
A nanotechnológia korlátlan, már-már isteni hatalmat adó használata például gyakorlatilag minden előzmény és hiteles magyarázat nélkül bukkan fel, ami sokat árt a filmnek. Johnny Depp Will szerepében hozza a kötelezőt, a mentorát alakító Morgan Freeman és az FBI-ügynök szerepére szerződtetett Cillian Murphy viszont gyakorlatilag teljesen súlytalan szerepet kapott, jelenlétük nyomán az az érzés támad a nézőben, mintha csupán azért kerültek volna föl a stáblistára, hogy a nevük bevonzza a nézőket.
Ezzel a témával és alkotói gárdával akár korszakos jelentőségű sci-fi is születhetett volna, a történet hiányosságai és felületes kidolgozottsága miatt azonban kijelenthető: sokat akart markolni, de nagyon keveset sikerült fognia. Olyan, mintha a főhősök a saját tudattal rendelkező mesterséges intelligencia helyett csak egy újabb, rendkívül nagy teljesítményű, de semmilyen áttörést nem jelentő szuperszámítógépet alkottak volna meg. n Balogh Levente
Transzcendens (Transcendence. Amerikai-kínai-angol sci-fi, 119 perc, 2014). Rendezte: Wally Pfister. Szereplők: Johnny Depp, Rebecca Hall, Cillian Murphy, Morgan Freeman, Kate Mara, Paul Bettany. Írta: Jack Paglen. Kép: Jess Hall. Zene: Mychael Danna.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!