
Ember és gép, emberi tudat és gépi memória viszonya, öntudatra ébredő mesterséges intelligencia, a korlátlan hatalom lehetősége, ember-gép hibrid – olyan izgalmas kérdések, amelyek hosszú ideje foglalkoztatják már a sci-fi műfaj alkotóit, de amely sohasem volt aktuálisabb, mint most, a 21. században, az egyre inkább a számítógépek és a világháló uralta világban.
2014. április 28., 18:102014. április 28., 18:10
Ezeket a problémákat boncolgatja a Transzncendes című film is, amelyet a rendezőként ezzel az alkotással debütáló, eddig sztároperatőrként tevékenykedő Wally Pfister jegyez, és amely nem tudott új válaszokat hozzátenni a kérdéskörhöz: bizonyos helyzetekben csak a felszínt kapargatja, máshol viszont még megkarcolnia sem sikerül azt.
A sztori egy fiatal tudós házaspárról, Dr. Will és Evelyn Casterről szól, akik a mesterséges intelligencia elismert kutatói. Will közel áll ahhoz, hogy létrehozza a saját öntudattal rendelkező mesterséges intelligenciát, egy, a technológia ilyen irányú fejlődésének következményeitől tartó terrorcsoport azonban halálosan megsebesíti. Evelyn, aki nem hajlandó beletörődni férje elvesztésébe, ezek után úgy dönt, hogy feltölti a férfi tudatát egy szuperszámítógép memóriájába.
Az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia kérdése régi sci-fi toposz, a 2001: Űrodüsszeiától a Terminátorig számos történet alapját képezi. Csakhogy amíg e filmekben a gép az emberiség ellen fordul, a Trnaszcendensben a világ összes számítógépes kutatási adatbázisához korlátlan hozzáféréssel rendelkező Will éppen hogy az emberi nem fejlődését kívánja elősegíteni – a gond csupán az, hogy erre a saját receptjét tartja a legmegfelelőbbnek, amely azonban azzal fenyeget, hogy épp lényegétől, a saját tudattól fosztja meg az egyént.
Ez a filozófiai és erkölcsi dilemma – megfejelve azzal, hogy mennyire oldódik fel az emberi tudat a digitális közegbe ágyazva, illetve hogy mennyire veszíti el a saját maga fölötti kontrollt a korlátlan hatalom igézetében – óriási lehetőségeket rejt magában. (A film címe kétértelmű: a latin „átlépés” kifejezésből ered, ami itt adott, hiszen a főhős tudata az emberi testből a digitális tárolóhelyre lép át, a transzcendens kifejezést ugyanakkor a filozófia és a teológia a természetfölötti hatalom, az istenség megjelölésére is használja; mindez magában hordozza az alapkonfliktust: mennyire képes emberi mivoltát megőrizni egy szinte isteni hatalomra szert tevő entitás).
Csakhogy a Transzcendens nem tud élni a lehetőséggel, annak ellenére sem, hogy a Pfisterrel számos filmben együtt dolgozó, és a sci-fi műfajban is maradandót alkotó kultrendező, Chrisopher Nolan is beszállt a produkcióba executive producerként. A történetet már az elejétől számos logikátlan fordulat gyengíti, bizonyos megoldások és fordulatok hiteltelenek, a történet kidolgozatlan, és számos karakter csak amolyan töltelékként lebeg a semmiben.
A nanotechnológia korlátlan, már-már isteni hatalmat adó használata például gyakorlatilag minden előzmény és hiteles magyarázat nélkül bukkan fel, ami sokat árt a filmnek. Johnny Depp Will szerepében hozza a kötelezőt, a mentorát alakító Morgan Freeman és az FBI-ügynök szerepére szerződtetett Cillian Murphy viszont gyakorlatilag teljesen súlytalan szerepet kapott, jelenlétük nyomán az az érzés támad a nézőben, mintha csupán azért kerültek volna föl a stáblistára, hogy a nevük bevonzza a nézőket.
Ezzel a témával és alkotói gárdával akár korszakos jelentőségű sci-fi is születhetett volna, a történet hiányosságai és felületes kidolgozottsága miatt azonban kijelenthető: sokat akart markolni, de nagyon keveset sikerült fognia. Olyan, mintha a főhősök a saját tudattal rendelkező mesterséges intelligencia helyett csak egy újabb, rendkívül nagy teljesítményű, de semmilyen áttörést nem jelentő szuperszámítógépet alkottak volna meg. n Balogh Levente
Transzcendens (Transcendence. Amerikai-kínai-angol sci-fi, 119 perc, 2014). Rendezte: Wally Pfister. Szereplők: Johnny Depp, Rebecca Hall, Cillian Murphy, Morgan Freeman, Kate Mara, Paul Bettany. Írta: Jack Paglen. Kép: Jess Hall. Zene: Mychael Danna.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!