Valóságos Marvel-képregény-hős-dömping tapasztalható az utóbbi hónapokban a mozikban: az Amerika kapitány – A tél katonája után következett A csodálatos Pókember, most pedig az újabb X-Men-történet, az X-Men – Az eljövendő múlt napjai várja a gyöngyvásznon a különleges képességekkel rendelkező, álarcos mutánsok rajongóit.
2014. június 10., 19:222014. június 10., 19:22
A filmet a korábbi X-Men-mozikat is rendező Bryan Singer jegyezte, így már csak emiatt is hozza azok hangulatát. A sztori a Marvel által még 1980-ban kiadott, magyarul A jövendő múlt napjai címen ismert képregényén alapul, azonban csupán nagy vonalakban követi a rajzolt történet menetét.
Ez részben azért vált szükségessé, hogy a filmet beleillesszék az eddig leforgatott négy X-men-történet, valamint a Rozsomák (azért sem Farkas, ahogy azt a képregényből ismert, eredeti megnevezéssel szemben a filmek magyar fordítói használták) kalandjait bemutató két film univerzumába. Másrészt pedig azért, mert bizonyos elemek módosításával a rajongók ízlését is ki akarták szolgálni, illetve mert – sajnos – igazi hollywoodi befejezést kellett a történetnek kerekíteni.
A történet dióhéjban annyi, hogy a jövőben, 2024-ben a mutánsok üldözött fajjá válnak, miután egy, a mutánsokat a különleges képességekkel nem rendelkező emberek veszedelmes ellenségének kikiáltó tudóst, Bolivar Trasket az egyik mutáns, Mistique meggyilkolja. Ez meggyőzi az amerikai kormányt arról, hogy Trasknek igaza volt, így a tudós terveit és az elfogott Mistique DNS-ét felhasználva olyan Őr-robotokat gyárt, amelyek kíméletlenül elpusztítanak minden mutánst.
A megsemmisülés szélén álló, ezért ősi ellenfelével, Magnetóval és a Gonosz Mutánsok Testvériségének tagjaival összefogó Charles Xavier professzor és az X-ek szorongatott helyzetükben visszaküldik Rozsomákot 1974-be, hogy akadályozza meg a gyilkosságot, és ezzel a mutánsirtó robotok gyártására vonatkozó program jóváhagyását.
A történet tehát alaposan eltér a képregénytől, amely eleve nem a 70-es években, hanem az akkori jelenben, illetve 2013-ban játszódik, és amelyben nem Trasket, hanem a mutánsok elleni nézeteiről ismert Kelly szenátort gyilkolja meg a Gonosz Mutánsok Testvérisége. A legnagyobb különbség azonban a főszereplő: a képregényben nem Rozsomákot, hanem Kate Pryde-ot küldik vissza a múltba.
A módosítások abból a szempontból érthetőek, hogy össze akarták kötni az első X-Men-trilógiát és a Xavier által létrehozott mutánsakadémia megalakulását bemutató X-Men – Az elsők sztoriját, a Hugh Jackman alakította Rozsomák karaktere pedig a legnépszerűbb X-man a rajongók körében, így egyértelmű volt, hogy rá kellett osztani a főszerepet.
Ez persze megváltoztatja, és jóval agresszívabbá teszi a sztorit, de éppen ezzel illeszkedik az új X-men-képregényszéria sötétebb, komorabb univerzumába, és képes elgondolkodtatni a nézőt az olyan témák kapcsán, mint a kirekesztés és a tömeggyilkosságba torkolló rasszizmus. A képi világ is kiválóra sikerült, a képregényben meglehetősen bumfordi és igazából egyáltalán nem ijesztő Őr-robotok például itt durva, rettenetes gyilkológépek, ami lényegesen hitelesebbé teszi a történetet – már ha egy szuperhősös sztori kapcsán ez egyáltalán megfogalmazható elvárás.
Jó a megszokott színészgárda is, a fiatal Magnetót alakító Michael Fassbender és Hugh Jackmen önmagukban is képesek elvinni a hátukon a filmet, Jennifer Lawrence Mistique-je is nagyon hasít, ráadásul számos, kimondottan jó poén is elsül a határozottan feszesre, érdekesre és izgalmasra fazonírozott történet közben.
Csak a befejezést, csak azt tudnánk feledni. Az alkotók ugyanis a képregény eredetileg tervezett, de utólag szerencsére pesszimistább befejezésre módosított hepiendje mellett döntöttek, amivel ugyan megteremtették a feltételeket a további folytatásokhoz, de egyúttal lenullázták a nem Singer rendezte X-men – A kívülállók apokaliptikus zárását. Nem biztos, hogy szükség volt rá. n Balogh Levente
X-Men – Az eljövendő múlt napjai (X-Men: Days of Future Past). Rendezte: Bryan Singer. Szereplők: Hugh Jackman, Michael Fassbender, Patrick Stewart, James McAvoy, Ian Mckellen, Jennifer Lawrence, Halle Barry. Írta: Simon Kinberg, Matthew Vaughn. Kép: Newton Thomas Sigel, John Ottman. Zene: John Ottman.
Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!