Újabb olyan horrorfilm került a mozikba, amely számos korábbi – köztük sok klasszikus – alkotásból merít, az így összerakott egyveleg azonban még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jól sikerültnek.
2015. március 06., 11:572015. március 06., 11:57
A Lazarus hatás című, a holtak feltámasztásának ősrégi témáját boncolgató mozi a történethez felhasznált korábbi filmek – felismerhető a Frankenstein, a Kedvencek temetője, Az egyenesen át, Az ördögűző, A kör, A jelenés – közül sajnos csupán a legroszszabbak színvonalát éri el.
A sztori eleve sztereotip szituációval indít: egyetemi kutatók egy csoportja kifejleszt egy olyan szérumot, amelyet a bibliai történet szerint Krisztus által feltámasztott Lázár után Lazarusnak neveznek el, és amely a kellő elektromos impulzussal kiegészítve feléleszti a halott szövetet. (Helló, doktor Frankenstein!).
A szérumot először egy kutyán próbálják ki sikerrel, ám még idejük sincs elmerengeni azon, hogy a kutyatúlvilágról visszahozott eb meglehetősen furcsán viselkedik, mivel a kutatást finanszírozó cég azonnal elkobozza összes felszerelésüket. Persze azért tartalékban még van némi szérum, amire szükség is lesz, az egyik kutató, Zoe ugyanis áramütés következtében sajnálatos módon elhalálozik, úgyhogy kutatótársa – egyben vőlegénye – a kollégák ellenkezésével nem törődve újraéleszti.
Egy ideig úgy tűnik, minden rendben, azonban a lány egy idő után furcsa, paranormális képességekre tesz szert, végül pedig a kutatócsoport tagjai azzal szembesülnek, hogy a túlvilágról valami egészen más tért vissza, mint amit vártak.
A film egyetlen percig sem tud hiteles lenni, a túlvilágról, illetve az etikáról szóló vulgárteológiai és -filozófiai elmélkedések felszínesek és közhelyesek, a történet pedig teljes mértékben kiszámítható. Az alkalmazott effekteket Az ördögűző és a Frankenstein óta már annyi, hasonló tematikájú utánérzésben felhasználták, hogy magára valamit is adó rendező csak akkor alkalmazza őket, ha éppen semmilyen eredeti ötlete nincs, viszont nagyon kellene már valami pénz. Maga a film is olyan, mint a több, eltérő forrásból származó tagból összefércelt Frankenstein-szörny.
A jobb napokat – és filmszerepeket – is látott Olivia Wilde sem képes semmit hozzátenni a filmhez – az egész teljesen olyan, mintha mindenki csak azért ugrott volna be a filmbe, mert megugrott a svájcifrank-hitelének az árfolyama, és sürgősen valami pénzforrásra volt szüksége, függetlenül attól, milyen nívójú a produkció, amiben szerepel. Ennek nyomán a film mondanivalója tömören annyiban foglalható össze, hogy ne játssz Istent, mert elvisz az ördög. Ennél pedig azért több kell egy jó történethez. n Balogh Levente
A Lazarus hatás (The Lazarus Effect – amerikai thriller, 2015, 83 perc). Rendezte: David Gelb. Szereplők: Olivia Wilde, Evan Peters, Mark Duplass, Sarah Bolger. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner.
Értékelés az 1–10-es skálán: 4
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!