Újabb olyan horrorfilm került a mozikba, amely számos korábbi – köztük sok klasszikus – alkotásból merít, az így összerakott egyveleg azonban még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jól sikerültnek.
2015. március 06., 11:572015. március 06., 11:57
A Lazarus hatás című, a holtak feltámasztásának ősrégi témáját boncolgató mozi a történethez felhasznált korábbi filmek – felismerhető a Frankenstein, a Kedvencek temetője, Az egyenesen át, Az ördögűző, A kör, A jelenés – közül sajnos csupán a legroszszabbak színvonalát éri el.
A sztori eleve sztereotip szituációval indít: egyetemi kutatók egy csoportja kifejleszt egy olyan szérumot, amelyet a bibliai történet szerint Krisztus által feltámasztott Lázár után Lazarusnak neveznek el, és amely a kellő elektromos impulzussal kiegészítve feléleszti a halott szövetet. (Helló, doktor Frankenstein!).
A szérumot először egy kutyán próbálják ki sikerrel, ám még idejük sincs elmerengeni azon, hogy a kutyatúlvilágról visszahozott eb meglehetősen furcsán viselkedik, mivel a kutatást finanszírozó cég azonnal elkobozza összes felszerelésüket. Persze azért tartalékban még van némi szérum, amire szükség is lesz, az egyik kutató, Zoe ugyanis áramütés következtében sajnálatos módon elhalálozik, úgyhogy kutatótársa – egyben vőlegénye – a kollégák ellenkezésével nem törődve újraéleszti.
Egy ideig úgy tűnik, minden rendben, azonban a lány egy idő után furcsa, paranormális képességekre tesz szert, végül pedig a kutatócsoport tagjai azzal szembesülnek, hogy a túlvilágról valami egészen más tért vissza, mint amit vártak.
A film egyetlen percig sem tud hiteles lenni, a túlvilágról, illetve az etikáról szóló vulgárteológiai és -filozófiai elmélkedések felszínesek és közhelyesek, a történet pedig teljes mértékben kiszámítható. Az alkalmazott effekteket Az ördögűző és a Frankenstein óta már annyi, hasonló tematikájú utánérzésben felhasználták, hogy magára valamit is adó rendező csak akkor alkalmazza őket, ha éppen semmilyen eredeti ötlete nincs, viszont nagyon kellene már valami pénz. Maga a film is olyan, mint a több, eltérő forrásból származó tagból összefércelt Frankenstein-szörny.
A jobb napokat – és filmszerepeket – is látott Olivia Wilde sem képes semmit hozzátenni a filmhez – az egész teljesen olyan, mintha mindenki csak azért ugrott volna be a filmbe, mert megugrott a svájcifrank-hitelének az árfolyama, és sürgősen valami pénzforrásra volt szüksége, függetlenül attól, milyen nívójú a produkció, amiben szerepel. Ennek nyomán a film mondanivalója tömören annyiban foglalható össze, hogy ne játssz Istent, mert elvisz az ördög. Ennél pedig azért több kell egy jó történethez. n Balogh Levente
A Lazarus hatás (The Lazarus Effect – amerikai thriller, 2015, 83 perc). Rendezte: David Gelb. Szereplők: Olivia Wilde, Evan Peters, Mark Duplass, Sarah Bolger. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner.
Értékelés az 1–10-es skálán: 4
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!