Újabb olyan horrorfilm került a mozikba, amely számos korábbi – köztük sok klasszikus – alkotásból merít, az így összerakott egyveleg azonban még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jól sikerültnek.
2015. március 06., 11:572015. március 06., 11:57
A Lazarus hatás című, a holtak feltámasztásának ősrégi témáját boncolgató mozi a történethez felhasznált korábbi filmek – felismerhető a Frankenstein, a Kedvencek temetője, Az egyenesen át, Az ördögűző, A kör, A jelenés – közül sajnos csupán a legroszszabbak színvonalát éri el.
A sztori eleve sztereotip szituációval indít: egyetemi kutatók egy csoportja kifejleszt egy olyan szérumot, amelyet a bibliai történet szerint Krisztus által feltámasztott Lázár után Lazarusnak neveznek el, és amely a kellő elektromos impulzussal kiegészítve feléleszti a halott szövetet. (Helló, doktor Frankenstein!).
A szérumot először egy kutyán próbálják ki sikerrel, ám még idejük sincs elmerengeni azon, hogy a kutyatúlvilágról visszahozott eb meglehetősen furcsán viselkedik, mivel a kutatást finanszírozó cég azonnal elkobozza összes felszerelésüket. Persze azért tartalékban még van némi szérum, amire szükség is lesz, az egyik kutató, Zoe ugyanis áramütés következtében sajnálatos módon elhalálozik, úgyhogy kutatótársa – egyben vőlegénye – a kollégák ellenkezésével nem törődve újraéleszti.
Egy ideig úgy tűnik, minden rendben, azonban a lány egy idő után furcsa, paranormális képességekre tesz szert, végül pedig a kutatócsoport tagjai azzal szembesülnek, hogy a túlvilágról valami egészen más tért vissza, mint amit vártak.
A film egyetlen percig sem tud hiteles lenni, a túlvilágról, illetve az etikáról szóló vulgárteológiai és -filozófiai elmélkedések felszínesek és közhelyesek, a történet pedig teljes mértékben kiszámítható. Az alkalmazott effekteket Az ördögűző és a Frankenstein óta már annyi, hasonló tematikájú utánérzésben felhasználták, hogy magára valamit is adó rendező csak akkor alkalmazza őket, ha éppen semmilyen eredeti ötlete nincs, viszont nagyon kellene már valami pénz. Maga a film is olyan, mint a több, eltérő forrásból származó tagból összefércelt Frankenstein-szörny.
A jobb napokat – és filmszerepeket – is látott Olivia Wilde sem képes semmit hozzátenni a filmhez – az egész teljesen olyan, mintha mindenki csak azért ugrott volna be a filmbe, mert megugrott a svájcifrank-hitelének az árfolyama, és sürgősen valami pénzforrásra volt szüksége, függetlenül attól, milyen nívójú a produkció, amiben szerepel. Ennek nyomán a film mondanivalója tömören annyiban foglalható össze, hogy ne játssz Istent, mert elvisz az ördög. Ennél pedig azért több kell egy jó történethez. n Balogh Levente
A Lazarus hatás (The Lazarus Effect – amerikai thriller, 2015, 83 perc). Rendezte: David Gelb. Szereplők: Olivia Wilde, Evan Peters, Mark Duplass, Sarah Bolger. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner.
Értékelés az 1–10-es skálán: 4
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!