2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
Dávid Gyula elmondta, a kiadvány enciklopédikus jellege miatt nem a nagyközönségnek, hanem a szakmának és a téma iránt érdeklődőknek készült, olyan kiadvány, amely adatai révén él majd tovább, ha valakinek információra van szüksége a korszak valamely színészéről, leveheti a polcról Kötő írását, és megkeresheti a megfelelő szócikket. A szerkesztő azt is megjegyezte, hogy mégsem száraz enciklopédiáról van szó, hiszen a szerző olyan dokumentumokat, feljegyzéseket is beemelt a könyvbe, amelyek olykor személyes hangnemben szólnak a korszak színjátszásáról, annak problémáiról. A szerző úgy fogalmazott, hogy a kiadvány nemcsak adatok gyűjteménye, hanem a kor regénye is egyben, hiszen színészi sorsok, a Trianon utáni erdélyi színjátszás nehézségei bontakoznak ki a szócikkekből. Rámutatott arra is, hogy tragikus kor adatait gyűjtötte össze, hiszen a Trianon utáni Erdélyben a magyar színjátszók és színházi emberek is nagyon nehéz helyzetbe kerültek, számos igen tehetséges színész drámaíró sorsát pecsételte meg a túlhajszolt munka, a rossz anyagi körülmények között folytatott küzdelem, így gyakran fiatalon végezték életüket, a tüdőrák, az őrület vagy az alkoholizmus miatt.
Dávid Gyula kiemelte: mivel az első világháború után a román kormány igazgatta a magyar színházakat is, az erdélyi és bánsági színházak akkori felügyelőjének, Emil Isacnak minden színház köteles volt évente elküldeni színészei személyes adatait. Erre az anyagra bukkant rá Kötő a bukaresti levéltárban, és ez sokat segített a munkájában.
Kötő elmondta, még egy újdonságot tartalmaz a kötet, olyan okmányokra bukkant ugyanis, amelyek bizonyítják, hogy Bánffy Miklós, aki 1926-ban tért vissza Erdélybe, a magyar állam anyagi támogatását közvetítette az itteni kulturális intézményeknek. Kötő szerint hasznosnak bizonyult számára, hogy Bánffy minden lépéséről tájékoztatta a magyar államvezetést.
A szerző egyébként nemrég töltötte be hetvenedik életévét, így a találkozón ez alkalomból is köszöntötték.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.