2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
Dávid Gyula elmondta, a kiadvány enciklopédikus jellege miatt nem a nagyközönségnek, hanem a szakmának és a téma iránt érdeklődőknek készült, olyan kiadvány, amely adatai révén él majd tovább, ha valakinek információra van szüksége a korszak valamely színészéről, leveheti a polcról Kötő írását, és megkeresheti a megfelelő szócikket. A szerkesztő azt is megjegyezte, hogy mégsem száraz enciklopédiáról van szó, hiszen a szerző olyan dokumentumokat, feljegyzéseket is beemelt a könyvbe, amelyek olykor személyes hangnemben szólnak a korszak színjátszásáról, annak problémáiról. A szerző úgy fogalmazott, hogy a kiadvány nemcsak adatok gyűjteménye, hanem a kor regénye is egyben, hiszen színészi sorsok, a Trianon utáni erdélyi színjátszás nehézségei bontakoznak ki a szócikkekből. Rámutatott arra is, hogy tragikus kor adatait gyűjtötte össze, hiszen a Trianon utáni Erdélyben a magyar színjátszók és színházi emberek is nagyon nehéz helyzetbe kerültek, számos igen tehetséges színész drámaíró sorsát pecsételte meg a túlhajszolt munka, a rossz anyagi körülmények között folytatott küzdelem, így gyakran fiatalon végezték életüket, a tüdőrák, az őrület vagy az alkoholizmus miatt.
Dávid Gyula kiemelte: mivel az első világháború után a román kormány igazgatta a magyar színházakat is, az erdélyi és bánsági színházak akkori felügyelőjének, Emil Isacnak minden színház köteles volt évente elküldeni színészei személyes adatait. Erre az anyagra bukkant rá Kötő a bukaresti levéltárban, és ez sokat segített a munkájában.
Kötő elmondta, még egy újdonságot tartalmaz a kötet, olyan okmányokra bukkant ugyanis, amelyek bizonyítják, hogy Bánffy Miklós, aki 1926-ban tért vissza Erdélybe, a magyar állam anyagi támogatását közvetítette az itteni kulturális intézményeknek. Kötő szerint hasznosnak bizonyult számára, hogy Bánffy minden lépéséről tájékoztatta a magyar államvezetést.
A szerző egyébként nemrég töltötte be hetvenedik életévét, így a találkozón ez alkalomból is köszöntötték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok