2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
Dávid Gyula elmondta, a kiadvány enciklopédikus jellege miatt nem a nagyközönségnek, hanem a szakmának és a téma iránt érdeklődőknek készült, olyan kiadvány, amely adatai révén él majd tovább, ha valakinek információra van szüksége a korszak valamely színészéről, leveheti a polcról Kötő írását, és megkeresheti a megfelelő szócikket. A szerkesztő azt is megjegyezte, hogy mégsem száraz enciklopédiáról van szó, hiszen a szerző olyan dokumentumokat, feljegyzéseket is beemelt a könyvbe, amelyek olykor személyes hangnemben szólnak a korszak színjátszásáról, annak problémáiról. A szerző úgy fogalmazott, hogy a kiadvány nemcsak adatok gyűjteménye, hanem a kor regénye is egyben, hiszen színészi sorsok, a Trianon utáni erdélyi színjátszás nehézségei bontakoznak ki a szócikkekből. Rámutatott arra is, hogy tragikus kor adatait gyűjtötte össze, hiszen a Trianon utáni Erdélyben a magyar színjátszók és színházi emberek is nagyon nehéz helyzetbe kerültek, számos igen tehetséges színész drámaíró sorsát pecsételte meg a túlhajszolt munka, a rossz anyagi körülmények között folytatott küzdelem, így gyakran fiatalon végezték életüket, a tüdőrák, az őrület vagy az alkoholizmus miatt.
Dávid Gyula kiemelte: mivel az első világháború után a román kormány igazgatta a magyar színházakat is, az erdélyi és bánsági színházak akkori felügyelőjének, Emil Isacnak minden színház köteles volt évente elküldeni színészei személyes adatait. Erre az anyagra bukkant rá Kötő a bukaresti levéltárban, és ez sokat segített a munkájában.
Kötő elmondta, még egy újdonságot tartalmaz a kötet, olyan okmányokra bukkant ugyanis, amelyek bizonyítják, hogy Bánffy Miklós, aki 1926-ban tért vissza Erdélybe, a magyar állam anyagi támogatását közvetítette az itteni kulturális intézményeknek. Kötő szerint hasznosnak bizonyult számára, hogy Bánffy minden lépéséről tájékoztatta a magyar államvezetést.
A szerző egyébként nemrég töltötte be hetvenedik életévét, így a találkozón ez alkalomból is köszöntötték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok