2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
Dávid Gyula elmondta, a kiadvány enciklopédikus jellege miatt nem a nagyközönségnek, hanem a szakmának és a téma iránt érdeklődőknek készült, olyan kiadvány, amely adatai révén él majd tovább, ha valakinek információra van szüksége a korszak valamely színészéről, leveheti a polcról Kötő írását, és megkeresheti a megfelelő szócikket. A szerkesztő azt is megjegyezte, hogy mégsem száraz enciklopédiáról van szó, hiszen a szerző olyan dokumentumokat, feljegyzéseket is beemelt a könyvbe, amelyek olykor személyes hangnemben szólnak a korszak színjátszásáról, annak problémáiról. A szerző úgy fogalmazott, hogy a kiadvány nemcsak adatok gyűjteménye, hanem a kor regénye is egyben, hiszen színészi sorsok, a Trianon utáni erdélyi színjátszás nehézségei bontakoznak ki a szócikkekből. Rámutatott arra is, hogy tragikus kor adatait gyűjtötte össze, hiszen a Trianon utáni Erdélyben a magyar színjátszók és színházi emberek is nagyon nehéz helyzetbe kerültek, számos igen tehetséges színész drámaíró sorsát pecsételte meg a túlhajszolt munka, a rossz anyagi körülmények között folytatott küzdelem, így gyakran fiatalon végezték életüket, a tüdőrák, az őrület vagy az alkoholizmus miatt.
Dávid Gyula kiemelte: mivel az első világháború után a román kormány igazgatta a magyar színházakat is, az erdélyi és bánsági színházak akkori felügyelőjének, Emil Isacnak minden színház köteles volt évente elküldeni színészei személyes adatait. Erre az anyagra bukkant rá Kötő a bukaresti levéltárban, és ez sokat segített a munkájában.
Kötő elmondta, még egy újdonságot tartalmaz a kötet, olyan okmányokra bukkant ugyanis, amelyek bizonyítják, hogy Bánffy Miklós, aki 1926-ban tért vissza Erdélybe, a magyar állam anyagi támogatását közvetítette az itteni kulturális intézményeknek. Kötő szerint hasznosnak bizonyult számára, hogy Bánffy minden lépéséről tájékoztatta a magyar államvezetést.
A szerző egyébként nemrég töltötte be hetvenedik életévét, így a találkozón ez alkalomból is köszöntötték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok